Seite - 424 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

424 és többnyire a világosság, meg a sötétség hatalmasságaira vonatkoznak. Egészben hű képét tárják elénk annak, a mi tavaszszal földön és égen történik. Hogy hajdan e tavaszi játékokat a pogány istenségek tiszteletére tartották, arra látszik mutatni már az is, hogy húsvétkor kezdődnek és a templom udvarán, vagy a temetőben tartatnak. Idő haladtával azonban a húsvéti és tavaszi játékok mindinkább közönséges népmulatságokká váltak a szerint, a mint az egykori pogány istenségek a nép hitében lassanként gonosz szelle- mekké és kisértő leikekké törpültek. A földet megtermékenyítő esőnek jótékony hatása adott okot az apró szemmel szitáló vagy permetező eső tiszteletére, melynek emléke egyes gyermekdalokban még ma is él, és e jóltevőnek hajdan tartott áldozatokra mutat. Némely tavaszi dalok és játékok történelmi eseményekre való ezélzásokat is tartalmaznak, így különösen azokat, a melyek Roman fejedelemnek, Hatycz és Wolodymyr urának idejére vonatkoznak. A 'Szent János-napi dalok (kupálni pièni) és a velük járó szokások a napistenségre (kúpalo) és az eső nymphájára (maréna) való visszaemléke- zéseket tartalmaznak. A lakodahni dalok szintén a hajdankor családéleti állapotának és még nem egészen kialakúlt társadalmi szervezetének képét őrzik. Sok olyas, a mi ma puszta lakodalmi szokás, hajdan valóságos intézmény képen állott fönn, így például a nővásárlás és más efféle, a mint ezt a rutén föld hajdani szláv törzseinek Nestor krónikájában leírt életkörülményei és társadalmi állapota igazolják. Miként a népszokással járó népköltést a nagy változatosság : úgy jellemzi a rutének lyrai népköltését az érzelmek mélységével együtt járó üde élénkség. E lyrai népköltés nagyrészt a rutén nők alkotása, és főképen szabatos verse- lésével, valamint mintaszerű, emelkedett nyelvével tűnik ki. Fölös vagy illetlen szó alig akad e dalokban. Mint a hogy a teljesen érett kalászban csupa szép szemet találni: úgy a még teljes épségű, csonkítatlan dalokban is csupa hangzatos, választékos és mély értelmű szókat találunk, s egyetlenegy olyan sem akad közöttük, a melynek hallatára a hajadon szűzi arcza pirulni lenne kénytelen. Szerkezetük szintén a legjobb ízlésre vall, s zeneiség és hangfestő színezés tekintetében is a legsimúlékonyabb hajlékonyság tűnteti ki e népies eredetű költeményeket, a melyekből azért a férfias erő és hangzatos- ság sem hiányzik. A lyrai dalok közül különösen a rutén népnél legelterjedtebb kolomyjka nevezetűek érdemelnek említést, melyek szülőföldjüktől, Kotomea vidékétől