Seite - 431 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

431 képében színezett ki. Ebbe a csoportba tartoznak a nap, hold és csillagok, a felhők, eső, hó és jégeső, a villám és dörgés égi tüneményeire vonatkozó mondák és hiedelmek. A legrégibb rutén mythosok az égi jelenségeket egészen a földi, sőt részben az ember- vagy állatéleti képzetek szerint magyarázzák; ezeknek azonban ma már csak gyér nyomaik élnek. Az égboltot a nép majd tág Húsvéti tojások szentelése a kelet-galicziai Chmeiowa környékén. mezőnek vagy tengernek, majd óriási juharfa-levélnek képzeli, melyre az égitestek mintegy rá rajzolvák. A felhőket erdőknek, szikláknak, majd meg juhnyájnak, a csillagokat a mezőn sűrűn elhintett gabona-kereszteknek, a napot ragyogó sólyomnak, a villámot föllángoló csipkebokornak nézi. Valamivel világosabban lépnek föl a rutén mythosokban az emberszabású képzetek, mint már a népdaloknál is láttuk. A rutén nép hitregéi alkotásában az emberi család és társadalom szerkezetét és intézményeit vitte át az ég lakóira, és a mennyei istenségek egy jómódú parasztcsalád tagjainak képében