Seite - 432 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (1), Band 19/1

432 állnak előtte. Későbbi mythosokban már a fejedelmek korszakának a hatása is érzik, így abban, hogy Perun, a mennydörgés istene, harczias fejedelem vagy fejedelemfi, a női istenségek pedig fejedelemnők és hcrczegleányok képében szerepelnek. A kereszténység hatása következtében a pogány isten- ségek helyébe Krisztus, a Boldogságos Szűz, Szent Péter, Szent Miklós és mások léptek, de e keresztény vallási alakok is egészen az ősi patriarchális intézmények keretéhez alkalmazkodnak. A rutén nép hitregéit legfőkép az jellemzi, hogy még a képzelem alko- tásaiban is a természetszerűséghez, a széphez és igazhoz való hű ragaszkodás mutatkozik, a mely óvatosan kerül minden szertelen túlzást, irtózatosat és természetelleneset. A karácsonyi és újévi, a tavaszi és Szent Iván-napi énekek dús forrásai e hitregéknek. A mondák már annyiban csekélyebb értékűek, a mennyiben a bennük ugyan szintén meglévő mythosi alapszövetbe igen sok mellékes, későbbi keresztény, társadaloméleti, erkölcstanító, sőt humoros elem is került. A mondának tehát csak az alaprétege mythosi, minden más későbbi járulék benne. Az egykori nap-mythos maradványainak tekintendők azok a mondák, melyek a csillagokat elnyelő sárkányról (zmyj), a jaziá (furia), vagy egy boszorkány (widma) áldozatáúl eső szép, Iwa§ nevű fiúról szólnak, a kit azonban utóbb a ludak szárnyaikra véve hónába visszavisznek. Ide tartoznak a kutyafejű és egy szemű emberekről (pesyhotowci) regélő mondák is, melyek- nek szörnyetegei egy szüzet törekszenek elragadni, a ki azonban ravasz ügyességgel megmenekül hatalmukból. Ez az utóbbi különben a Polyphemről való mondához hasonlít. Az egy szemű kutyafejűek Polyphemmel és a többi egy szemű óriásokkal együtt a fenyegető viharfelhő emberszabású ábrázolásai, melyet a rutén mondában egy bátor hajadon (a görögben egy hős), vagyis a villám sújt agyon. A télnek a nap erejétől való legyőzetése e mondákban egy-egy hősnek különféle szörnyetegek ellen való küzdelme. A hős, rendesen valamely csoda- szép ifjú, bűvös erővel szabadítja ki a sötétség szörnyetegeinek hatalmába került áldozatokat. E vitéz ifjúnak azonban előbb különféle akadályokat kell legyőznie, a megszabadítottakkal együtt való szerencsés megmenekülését pedig maga mögé dobált bűvös almákkal biztosítja, melyekből erdő, tó, tűz, stb. támad, hogy az üldözőket föltartóztassa. A hős rendesen feleségül veszi az elvarázsolt hajadonok valamelyikét, a mi a tavaszi napnak az új életre kelt földdel való nászát jelképezi.