Seite - 466 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

466 fejedelem. Szaniszló krakói pilspök (1253. évi szeptember 17-én kelt pápai bulla alapján tortént) szentté avatásának okíratai között a szentnek csodáit tanúsítók sorában egyebek közt megnevezvék a kovetkezó krakói polgárok: Richard és felesége Krisztina, Ziner és felesége Amleta, egy „ német u-nek jelzett Witker és fiai Gerard és Richold, Kigner és leánya Margit, cgy „ német" Orsolya, a mi világos bizonyítéka, hogy már akkor, tehát a tatár- járás elótt is nem csekély részét tették a németek a krakói lakosságnak. Valószinúleg ez okból tortént, hogy Szúzi Boleszláv németekkel iparkodott elnéptelenedett országát benépesíteni. Az eljárás, a mely szerint ennek torténnie kellett, már egy régibb okíratban körvonalozva volt, tudniillik abban a szaba- dalomban, a melylyel 1242-ben Boroszló városát német (magdeburgi) jog szerint szervezték. Ezen szervezés mintájára 1257 június 5-én Szúzi Boleszláv és anyja, Grzymisfawa, valamint felesége, Kunigunda, együtt egy szabadalom- levelet adtak ki, melynek az volt a czélja, hogy Krakóban a magdeburgi jog szerint „civitas"-t (városi kozséget) szervezzenek, és abba külónféle vidékekról gyújtsenek lakosságot. A fejedelem a gyarmatosításra vállalkozó elóljáróknak („advocatis"), névszerint Getkónak, vagy másként „Stilvojt"-nak, Jakabnak, Neisse városa hajdani bírájának, és Ditmárnak, másként „Woth"-nak meg- igérte, hogy Krakó új polgárai hat éven át sem ház-, sem fejadót és tizedet nem fizetnek; csak az árúsboltokért keilend bért fizetniök, ha a fejedelem nekik ilyen boltokat építene, és e bérnek ot hatoda a fejedelemé, egy hatoda pedig az elóljáróké lcgyen. Hat év elteltével azonban a polgárok minden telek (area) után „német suly szerint fél lattt-ot fizessenek, kivéve a mészárosok, sütók és vargák állóhelyeit. Minden hatodik udvar (curia) hat év múltával az elóljárók tulajdonába menjen át, a kik ezenfelúl egy vágóhídat és még egyéb kedvezményeket is kapnak. A várost továbbá legelóvel, szántófoldekkel, erdóvel és malmokkal is megajándékozta a fejedelem. A polgárokat tíz évre, az elóljárókat pedig egyszer s mindenkorra az egész országban folmentették a vámfizetés alól; szabályozták torvénykezésüket, hadi szolgálatukat pedig csupán a város falainak védelmére korlátozták. Krakó városnak ezen újjáalapítását nem sokára számos más városé követte. Azonban a régibb keletú és a tatárjárás alatt elpusztúlt városok ez újjászervezésén kivúl számos egészen új hclységet is telepítettek. A foltételek, melyek közt e városok polgársága kifejlödött, olyan kedvezók valának, hogy más, nem ily gyarmatosítás útján keletkezett városok is igyekeztek a fejedelmektól maguknak „a német jog" szabadalmát megszerezni. A tatárok