Seite - 480 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

480 létesultek a hitkôzségi adakozâsbôl âllitott felekezeti iskolâk. Do, minthogy az eszközök igen szegényesek valânak, a „cheder" zugiskolâi nem voltak megszûntethetôk, és ellenûk csak a legi'ijabb idôben kezdett diadalmas harczot âldâsos alapitvânyaival a nagv emberbarât, a népe vcszteségére oly korân elhiïnyt Hirsch Môricz bârô, a kinek tizenegy milliô franknyi alapitvânyâbôl eddig 35 zsidô népiskolât âllitottak fol, mig mär elébb meglévô ötöt tete- mesen kibôvitettek. Es alig hogy megviradt, alig hogy a régi romok lehordàsa meg- kezdôdôtt, mâr is mutatkoztak a zsidôk mûvelôdési és tanulâsi vâgyânak friss hajtâsai. Sehol sem talâlni annyi maga erején tani'ilt embcrt, mint a lengyel zsidôk kozt. s néha nem gyôzi az cmber csodâliji azt a sajât szorgalommal szerzett alapos tani'iltsâgot, melyet egy-egy hosszii kaftânos, tincses szegény zsidô vakbuzgö szûléinek hâzâban, a kik minden vilâgi tanûlmânyt szigorüan f * kârhoztattak, csak lopva és ugyancsak keservesen szerzett meg a késô éjjeli ôrâkban. Terpiészetes, hogy ez nem lehet rendszeres és môdszeres ismeret, a mit az ilyen egészen magukra hagyott itjû emberek igy szereznek, a kik olvasni is alig lud va, Schiller kôlteményeit veszik kezükbe, hogy azok hang- zatos pathosäban gyönyörködjenek, vagy Mendelssohn bölcseleti irataiban, sôt Kant „Kritik der reinen Vernunft"-jäban buvârkodnak. De az ilyen emberek fiainak mâr szabad iskolàba jârniok és szabâlyszerû oktatâst élvez- niök ! Az elsô könyv, a mely ut an az ilv autodidakta nyûl, kivétel nélkûl német, minthogy zsidô-német habaréknyelve miatt a német neki a legérthetôbb mûvelôdési eszkôz, és különben is a németség képviseli ô szerinte mindazt, a mi eurôpai : a mûveltséget, mûvészetet, haladâst. Az absolutismus és centralismus koràban a német nyelv uralkodott az iskolâban, az àllamszolgâlat- ban, sot a târsasâgban is. Csak az iQabb nemzedék kezd kivàlt a nagyobb vârosokban a lengyelséghez simi'ilni, a nélkûl azonban, hogy a német nyelvtôl és mîiveltségtol elidegenednék. De nem csupân az ifjabb férfiak törnek elôre a mûvelodés és a nemzeti szellemhez alkalmazkodâs ûtjân ; nemcsak 6k âpoljâk a tudomànyt és mûvészetet buzgô igyekezettel, hogy az élet nehéz küzdelmei- vel megbirközhassanak : hanem mâr a nônem is ébredezik nyomasztd âlmâbôl, hogy keresetre képessé és fûggetlenné tegye magât. Régente a zsidô leânyok nem tanûltak egyebet, mint héberûl olvasni, imâdkozni és vallâsi tôrvényeik szerint fôzni. A gondos anyâk serdûlô leânyaikat a hâz uégy fala közt ôrizték, s a gyermekkorbôl a hâzasélet kötelmeibe valô âtmenet, rendesen mâr a 15. vagy 16. évben oly hirtelen tôrtént, hogy a leâny nem is tanùlhatott