Seite - 484 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

484 öseikhez hasonlag, meg ma is keszek lennenek hitvalläsukert akär a mäglvära is menni. Egesz viläguk a zsinagöga, es csöndes szobäcskäikban ernvedetlen szorgalommal büjjäk az öskori bölcseseg dohos aknäit, kutatva azoknak erkölcstani, metaphysikai es kabalisztikus kincseit. Az idök es körulmenyek minden vältozäsa eszrevetlenul halad el mellettük; csalädjuk szereny szük- segleteiröl rendesen az asszony, olvkor a hitközseg vagy egyes jänibor jöltevök gondoskodnak. Tcrmeszetes azonban, hogy a galicziai zsidö lakossägnak csak csekelv resze el ilven szemlelödö s a talmud es a titkos tanok büvärlatäba merult eletet. A legtöbben mint kereskedök, iparosok, mint bereit vagy sajät birtokaikon gazdälkodök, mint vendeglösök es korcsmärosok, avagv nemesi jöszägok ügynökei, megbizöik adasvevesi üzleteinel közbenjärök, kölcsönök eszközlöi keresik kenyeröket es sokszor eletfogvtig tartri bizalmi älläst elveznek uraiknäl. A galicziai zsidök bajdanäban, mikor a vasiitaknak meg hirük sem volt, s a mikor az orszägütak is a legsiralmasabb ällapotban es fölötte bizonytalanok valänak, olyan hosszii külföldi ütakra vällalkoztak, melyek ma ugyan mär ket-härom nap alatt is megtehetök, akkor azonban hetekig tartö färadozäsba kerultek. Ez ütjaikon szülöföldjük nyerstermenyeit szällitottäk az idegen piaczokra, hol viszont nyugat-euröpai gyärtmänyokat väsäroltak össze. Az ilyen ütazäs nemcsak färadsägos es hosszadalmas, hanem veszedelmes is volt. nagy elökeszület kellett hozzä, es a sajät kocsijaikon, szolgäik kiserete- ben, többnyire nagy összeg keszpenzzel ütazö kereskedök rendesen egesz kis karavänokkä szervezkedtek. Az ütra keszülödes jökora idöbe szokott kerulni. Az asszonyok hosszabb ideig elällö elelmiszerekröl gondoskodtak, minthogy ferjeik ütjokban nem mindenütt talälhattak ritualis ellätäsra; a hollandi aranyokat a bö kaftänokba varrtäk bc; apr<> hordöcskäkat erös pälinkäval es edcs mehsörrel töltöttek meg; friss huzatokkal vontäk be az i'itravalö ägynemüt, es a szükseghez kepest ällitottäk össze az i'itasoknak meglehetösen szegenyes ruhafeleit. A ferfiak ezalatt lehetöleg nagy i'ititärsasägot es mentül több uzleti megbizäst igyekeztek összeszedni. A csalädtagoktöl valö bi'icsiizäs, a veszcdelmekre valö tekintettcl, a melyekre mindig szämithattak, nehez es erzekeny volt, s a ferfi rendesen a rabbinusi törvenvek ertelmeben szcrkesztett väkilevelet hagyott hätra a felesege szämära, mely az asszonynak mödot adott rä, hogy ferje vissza nem terese eseten hosszabb värakozäs nelkül is ujra ferjhez mehessen meg akkor is, ha elöbbi ura haläla nem lenne minden ketseget kizärölag megällapithatö. A rabbi äldäsätöl kiservc indültak a kereskedök