Seite - 486 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

486 több hönapig tartö litjokra. a melyrôl azonban, ha az uzlet és kivâlt idöközben érkezett iijabb megbizâsok, vagy ârûkûldemények ügy kivântâk, néha évekig sem tértck haza; ez alatt odahaza az asszonyok vezették az ûzlet és a csalâd dolgait. Mcgesett, hogy az ilyen hosszas tâvollét alatt a gyermekek annvira fölcseperedtek, hogy atvjukat visszatértekor meg sem ismerték ; vagy, hogy a kereskedô a nyugati mûveltség mâzâval haza kerulve, nem tudta magât tôbbé a honi âllapotokba beleélni. Ekként idegenné vâlvân sajât otthonâban, inkâbb ônként szâmkivetésbe ment megint, a honnan legfolebb egy-egy husvétra, vagy valamelyik gyermeke lakodalmâra tért haza néhàny napra. A galicziai kereskedelem göczpontja az orosz hatâr kôzelében fekvô Brody volt, melynek laköi legnagyobb részt zsidök. II. Jözsef csâszâr e vâros kereskedelmi fontossâgât jökor folismervén, laköinak 1779-ben szabad kcres- kedelmi jogot adott, mely azonban szâz éves fônnâllâsa utân az orosz kormâny és az osztrâk iparosok sûrgetésérc megszûnt. Legfontosabb szerepe Brody közvetitö szabad kereskedelmének a Napoleon-féle szârazfôldi zârlat idején volt, minhogy ez idô alatt tômérdek âru szârazfôldre szorûlt. Ez ôriâsi forgalom, mely Brodynak több éven ât a nevezetesebb kereskedô vârosok sorâban is elökelö helyet és laköinak nagy jôllétet biztositott, Napoleon bukâsâig, tehât 1806-tol 1814-ig tartott. Hasonlo kedvezô kôrûlmények kôzé jutott a galicziai kereskedelem e fô helye a krimi hadjârat idejében is, mikor a szövetkezett nyugati hatalmak az összes orosz kikôtôket ostromzâr alâ fogtâk, és igy az Oroszorszâg, meg Ausztria és Németorszâg közötti kereskedelem egészen a Brodyn ât vezetô szârazfôldi ütra terelödött. A nemzetközi kereskedelmi ôsszekôttetések folytân a külfölddel valö gyakori érintkezés érthetôvé teszi, hogy e vâros zsidö lakossâga kôrében, nevezetesen Jözsef csâszâr trônralépte öta, elöbb kezdett hajnalodni a fôlvilâgosodâs, mint egyebütt. Mindazonâltal még mindig sürii köd til a galicziai zsidö népesség mélyebb rétegeinek szellemi vilâgân, a hol még minden haladâst a jö ütröl valö letérésnek tartanak, s a hit babonâvâ fajûl. Még mindig bûvôs ereju czédulâkat ragasztanak a gyermekâgyas asszony nyoszolyâjâra, szobâjânak ajtajâra, abla- , kaira és kâlyhâjâra, hogy a gonosz szellemeket, boszorkânyokat és varâzslôkat eligézzék az anyâtôl és gyermekétôl. Ijedség és megigézés eilen még ma is izzö parazsat dobnak vizbe bizonyos buvös ereju mondâsok kiséretében; a temetôt fonâllal mérik végig, s ebbôl a fonâlbôl sodorjâk a zsinagôgâban szentelt gyertyâk bélét, melyekkel valamely betegséget akarnak elhâritani. A halâllal vivcxlö embernek ûj nevet adnak, hogy az érte küldött halâlangyalt