Seite - 499 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

499 ünnepek neve a templomszentelés napjai. Az elsó este egy, s minden követ- kezöri egygyel több lámpácskát gyújtanak egy egész héten át. A legközelebbi ünnep a „purim", avagy Hámán napja, a perzsa biro- dalomban Hámán bújtogatására üldözött zsidóknak Mardochai és Eszter által való csodálatos megmentése emlékére. Az ünnep elótti napon Eszter bójtólé- sére való emlékúl böjtöt tartanak. Elótte való este fólolvassák a zsinagógában Eszter kónyvét. Purim napján ismétlik e fólolvasást s megajándékozzák és megvendéglik a kózség szegényeit. De a gazdagabbak is küldenek egymásnak mindenféle apróbb ajándékot. Vacsora után vidám játékokkal mulatoznak. Kóltói varázs leng a húsvét nyolcznapos ünnepén, mely a zord tél és a bimbózó tavasz mesgyéjére kerúl, melyet azonban, mint a legtóbb zsidó ünnepet, a talmud szigorú parancsai szabályoznak és igen nyomasztóvá tesznek a szegényebbekre nézve. A biblia szóvege szerint a húsvét nem volna más, mint az Egyiptomból való kijóvetel és a négyszáz éves szolgaságból tórtént kiszabadúlás emléknapja, azzal megünnepelve, hogy kovászos helyett kovász- talan kenyeret (mazzoth) kell enni ez idóben, minthogy a zsidóknak fútásukban nem volt idejük a tésztájukat megkeletni, hanem csak ügy keletlenúl vitték magukkal útjokra. A talmud szerzói egy naptári kétség miatt az eredeti hét napot nyolczra terjesztették ki, s ez egész idó alatt semmiféle lisztes és egyúttal erjedhetó táplálékot sem szabad szerintük enni; továbbá tilos a máskor használt edényekkel élni, a miért is ez ünnepekre egészen külón konyha-berendezés és asztalnemú kell. Sót, habár csak látszatra, a húsvéti szabályzattal ellenkezó ósszes élelmiszereket megszabott szerzódés értelmében el kell valamely más vallásúnak adni, külónben húsvét után sem lenne szabad azokat használni. Húsvét elótti napon szorgosan átkutatják az egész házat és gondosan megforgatnak minden edényt, vajon nincs-e benne kenyérmorzsa, s a mi akad, azt elégetik. E szigorú szabályok folytán minden jámbor zsidónak. legyen bármily szegény, négyféle evó- és fózóedénynyel kell fólszerelnie a házát: kétfélével a kózónséges idók és a húsvét húsételei, és kétfélével a kózónséges napok és a húsvét tejes étkei számára. E kóltségeket és az amúgy is drágább húsvéti eledeleket a szegényebb csak a vagyonosabbak segítségével gyózi. Külónben alapítványok is vannak e czélra, nagyobb városokban pedig a zsidó népkonyhák is segítségükre vannak a legszegényebbeknek. Az ünnepre már hetekkel elóbb készülódnek. Sütik a húsvéti laskát (mazzoth), mazsola-szólóból aszúbort szúrnek, méhsórt fóznek, tómik a baromfit, fehérre meszelik a füstós szobákat, fólsúrolják a régóta szennyesen 63*