Seite - 505 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2
Bild der Seite - 505 -
Text der Seite - 505 -
505
irodalmi nyelvben a by m pótol, pl. pis at by vi. Ezen aoristusra való hajlásnak
tekintendók az ilyen népnyelvi alakok is, mint movitech (móvitem és ez megint
móvil jeSm helyett), söt jezdech (vagyok), stb. A gyakorító igék, melyek
a régi lengyelben -aval végûek voltak, az irodalmi nyelv -yvac végzôdése
ellenében a nép tájszólásaiban -oval képzôt mutatnak.
A szôkezdô a elé /, vagy h járúl, az o pedig "o ejtésú. Aj szótag
ej-be megy át, így: dej\ dejle. A kt hangpár gyakran cht-xvèk hangzik, és
valamennyi nyugati galicziai nyelvjárásban velgi-1 mondanak velki (irva wielki)
helyett. A l az il csoportban rendesen elenyészik : prol {firzq.ll helyett), troê
(trzqll helyett), koi (koll h.) ; ugyanigy az I is elenyészik mássalhangzók után
a II. cselekvô alakú melléknévi igenév múlt idejében : tufs, vód, plót, pók, stb.
Sok tájszólásban a szótagvégi ñ is /-vé változott, a mi mellett még a meg-
elózó magánhangzó is orrhanggá válhatott : koj\ vagy koj e helyett : kón.
Néha e mellett egy henye j is fejlódik a szó belsejében : kojn. Pielñ helyett
piel-1 ejtenek, stb. Viszont p¿, {£ fla helyébe on, ón, en a, ¿na léphetett,
pl. : vzon, vzena (wziql wziçta helyett). plynon, stb. A sajátszerú alakok
kozúl Her es, 6ere említendó bierzesz, bierze helyett, a mely a többes szám
harmadik és az egyes szám elsó személyének b'erf, Gero (az irodalmi nyelvben
biorç, biorq) alakjaihoz simúlva fejlödött. A többes szám elsó személyének
ilyen alakjai, mint bedemy (bçdzieviy h.), bieremy (bierzemy h.), szintén az
egyes szám elsó, illetôleg a többes szám harmadik személyéhez való simúlás
által jöttek létre. Végúl az egyes és többes szám elsó személyének ¿-je a többi
alakok hatása alatt fejlödött, a melyekben ez a hang nem változott; így lett
pl. riese, ñesq a nele és 6ere, b'ero a Berç stb. mintájára.
Midón ezek után Nyugati Galiczia néhány nevezetesb nyelvjárásának
jellemzésére térünk át, elóljáróban meg kell jegyeznünk, hogy a tájszólások
vizsgálata e tartományban még nem gyújtott oly dús és kimerító anyagot,
a melynek alapján a galicziai lengyel nvelvjárásokról teljes képet nyújthatnánk.
A lengyel nyelvjárások búvárlatának alapjait e vázlat szerzóje vetette meg
értekezéseinek a sziléziai oppclni tájszóláson kezdódó sorozatával, s az ó
nyomában és útbaigazításai szerint haladnak ez ido szerint tanítványai és más
tudósok e téren. De még nines minden vidék egyaránt átkutatva. Igy példáúl
a Tátra-hegység tOvében fekvó Podhale nyelvjárását Krynski A. A. írta le
(Gwara zakopañska, Rozpraivy X. Krakó 1883); a Beszkidek hegylakóinak
tájszólásait dr. Ko sin ski V. és dr. Kopernicki j. tanárok ismertették (Spo-
strzezenia nad wlalciwosciavii jçzykowemi w tnowie górali fíieskidowych.
G. 64
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Galiczia (2), Band 19/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Galiczia (2)
- Band
- 19/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1898
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 456
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch