Seite - 506 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

506 Rozpraivy III. Krakó 1875); a sandomieri puszta (az ú. n. „Puszcza Sando- mierska") nyelvjárását Matusiak S. (Gwara Lasowska w oko/icy Tarno- brzega. Rozpraivy VIII. Krakó 1880), Ropczyce és kOrnyékeét Zawilinski R. (Givara Brzeziiiska w staroshvie Ropczyckiém. Rozpraivy VIII. Krakó 1880), Niskoét Blatt G. (Gwara ludowa we wsi Pysznica. Rozpraivy XX. Krakó 1894), Kalwarya és kórnyékeét Biela J. (Gwara Zebi'zydowska. Rozpraivy IX. Krakó 1882), Biala és Oswi^cim tájszólásait Kosiiiski V. (Niektóre ivlaíciwoíci mowy pisarzowickiSj. Sprawozdania Komisyi j(zyk. Akad. Um. IV. Krakó 1891) tanúlmányozták alaposan; más vidékekról vagy épenséggel semmi anyag sincs ósszegyújtve, vagy csak igen kevés. De már az eddigi gyújtések alapján is megkülónbóztethetjük a kóvetkezó nyelvjárásokat: 1. a kárpát-podhaleit (nevezetesen Zakopane kórúl) Saibusch (Zywiec) kórnyéki árnyalataival; 2. a Beszkidek hegylakóinak (górale) ehhez legkozelebb álló nyelvjárását; 3. a krakói tájszólások csoportját; 4. a sando- mierit; 5. a rutén-lengyel határvidék nyelvjárását, a mely természetesen tobb árnyalatra oszlik, a milyen pl. a jarosiawi. Ropczyce és Rzeszów kórnyékének tájszólásai kevéssé kolónbóznek egymástól. Az Oswi^cim, Zator és Biaía vidékén honos nyelvjárásokban már a sziléziainak sok sajátszerúsége megvan, a melyek némelyike külónben a Podhale tájszólásában is megtalálható. A podhalei nyelvjárást mindenekelótt az jellemzi, hogy cseh-tót hatás látszik rajta. így £ és q helyett u hallható benne az ily kifejezésekben : na mof dusu, dué, suk (lengyel sfk) stb. A cseh szótagképzó r ittjyr-nek hangzik, mint az ó-csehben is gyakran, pl.: hyrb^ hyrbik, hyrcz, kopyrtaé, stb. Cseh-tót módra némely szóban h helyettesíti a g-1, pl.: hubié, hyrb^ honem, stb. Az eredeti tort, tolt hangcsoportból lett ro és lo helyett ra és /«, pl.: hra$¿, hrastek (cseh chrast, ellenben lengyel chrost), hladzié (lengyel chlód\ cseh chlad), stb. De e jelenségek csak szórványosan mutatkoznak és nem sorol- hatók a podhalei nyelvjárás fóbb jellemvonásai kózé. Cseh-tót szavakat is hallani e nyelvjárásban, minók : chasnik (chlopiec helyett), satrzyé (cseh Setriti), truhla, stb. Mint a tótban (de a csehben már nem), az egyes szám elsó személyében az -em végzet járja : mogetn, pojdem, jidem, stb.; a tóbbes szám elsó személyében pedig -my mellett -me: mame, pálime. Ugyancsak cseh hatás folytán fydg, fyedées, íeí¿ helyett íedn^ Sedvoc hallható. A tóbbi saját- ságok kózül még a kóvetkezók említendók: A II. cselekvó melléknévi igenév múlt idejének -it vége helyett -el: sluzel\ kupel\ a mely azonban olykor -<?Y-nak hangzik : proéól, roGól. Az y e-vt változik a reba, bedto^ go$podeniy dem,