Seite - 508 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2
Bild der Seite - 508 -
Text der Seite - 508 -
ôoè
to be me daly, vie (my), ve (?vy , stb. szavakban és kifejezésekben. Á szôkezdÔ
u elé II járúl, pl. : huzda. A tôbbes 3. személy ^-ja om- vagy àm-nak hangzik :
s ó m, kupóm. A II. cselekvô melléknévi igenév múlt idejének o/-jából on és on
lett : stanon, zacon, vzon. Az (la, (li is ¿na-, (ni-be megy át : minçni. A szóvégi
-em, -ym és néha az -en is f-vé változik : i^/f, s« oknç, za tç (tym).
Az ym, in szótagból is orrhangú v, / válik : sósty, cárny, dlug¡, pod velgj.
A c//-t vagy erósen hangzó //-nak, vagy hehezetnek ejtik a szó belsejében
magánhangzók elótt : hl¿b, hlop. prehodiili. A szók végén ellenbcn k lesz
belôle : tyk (tych). Sajátságosak e nyelvjárásban a muchói>, cmóv birtokos
esetek (Alwernia kôrnyékén és egyebütt, sót sercóv stb. is); továbbá a tobe
sajátító (ciebie helyett). Ilyen alakokat, mint vidíálech, vidíálek, már az imént
említettünk. A do-\al járó sajátító helyett ku-\al kapcsolt tulajdonítót hasz-
nálnak és végûl przez helyett bez-1. A Kárpát-vidékek nyelvjárásaiban egyes
oláh szavak is járatosak, melyek az ide bevándorlott oláh pásztorok útján
kerûltek, s így leginkább a pásztorkodásra és az azzal kapcsolatos dolgokra
vonatkoznak, minók pl. : ivalach, baca, kyrdel, hurma, turnia, bryndza
(juhsajt), zenczyca s még mások. A házi eszkôzôk és a ruházat díszítésében
is mutatkozik az oláh hatás. A Podhale nyelvjárásában továbbá magyar
kolcsónszók is vannak, mint : bojtar, banovaé kogo (nyugtalanítani, a magyar
bántani igétól), gierka, baga, falat, bagar, //asen, hymy és mások. Egyébként
a lengyelben a magyar kolcsónszók száma nagyon csekély, ilyenek : giermek,
szereg és mások.
Limanowa kôrnyékén s a szomszédos Beszkid-vidéken és Wadowice,
meg Biata mellett némely falukban csak egy o orrhangzót használnak.
A nyugati nyelvjárások csoportjában (Krakó, Bochnia és Wadowice
vidéke), de egyebütt is megvan a másodrendú orrhatigzók képzésére való
hajlandóság. így Brzesko mellett az á, e és o hangokat m és n elótt zárt és
nyílt szótagban az orron át ejtik : dom, jpn, sloma, stb. Továbbá itt — igaz.
hogy csak bizonyos esetekben — a ¿, dé, ¿, s megtartja rendes hangzását.
A jezdech jelenidejú alakot itt is hallani. Ajakhang elótt orrhangzók gyakran
még egy m-mel erósbódnek, más hangok elótt pedig «-nel, pl. : zçtnby,
potçmpic, Svénto, p¿n¿\ holott az -a végú nónemúek egyes számú eszkóz-
határozó esetének -<?-ja, valamint a névmásoké is, -om lesz : Jlaszkom,
z miiodom, .< ñom. Hasonlóképen a jelen idó tóbbes számú harmadik szemé-
lyében : kvadom, írijom. Krzçcinben a II. cselekvô melléknévi igenév múlt
idejének il, yl végzódése ól-lá változott, mint még sok más nyelvjárásban ;
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Galiczia (2), Band 19/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Galiczia (2)
- Band
- 19/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1898
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 456
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch