Seite - 517 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

517 pl. a ódjr, 65 ja, 3afioy (elfeledtem, elfeledte), MOJO (szappan), n óbiy, ótua, 3aói.iy, MUJO helyctt. A bojki-k sok vidékén a Bbi (ki) elószócska B¡-nek hangzik, pl. BiópaTH (kiszedni), Binojonani (kióblógetni). Ezt a sajátságos ejtést a bojki-k a huczuloktól vették át. 3. A genitivusban álló szók csaknem bi keménységú 11-vel kczdódnek, pl. ii.ibHy, (nom. .ieH, .ibón, len), upiá (nom. poT, száj). 4. Szintén elég kemény 11 hangzik ezekben : nr.iá, iiJOBaTiiu» (galócza). -5. Az a lágyított mássalhangzók után e-vé változik, pl. uiénna, Zeiechiwskij Jen6. MaiéTH (raártani), lif;c; messze benn a hegyvidéken mindamellett megniaradt: máiiKa, <iac, 4epwáT (tartanak). 6. A szó végi mássalhangzók után gyakran egészen tisztán nagyon róvid bi vagy y hang hallható, pl. HK(H), T8K(H), xjbió(H), cnbir(bi) nec(bi) HK, TAN, xjbifi, nec. Ritkább eset, mikor a b nagyon róvid i-nek hangzik, pl. BacH(i), jaH(i), BacHb (veszekedés), jaHb (szarvas). 7. Az <?-ból nyújtás útján keletkezett i egész lágyan hangzik és lágyitja az elótte álló mássalhangzót, pl. cbibJ, gen. CÓJH, (só), cbTiy (asztal), gen. CTOjá. 8. Az 6 H-nek hangzik, pl. xjónuub, KaMenimb (kavics), niiHb (tóke)