Seite - 522 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

522 Mint az opolän nyelvjäras különös vältozatät kell megemlitenünk a batyuk-ok, vagyis a zotkiewi, ruskarawai es a jaworowi kerületek laköinak a täjnyelvet. Ez különösen kedveli a sajätszeru összevonast es megröviditest nehäny igehajlitäsi alakban, pl. Cbnißaem. Cbnißäe, cbnißäßM, cbnißaeie helyett: cbniBeui, cbniße, cbnißeM, cbiiißöTe, epen igy riibißeui, nibiße, xpyne, cxoße stb. Käacy, Kä/KCin helyett gyakran mondjäk Kay. Käeui. A nde alak gyakran Ke-ve vonatik össze, pl. Ke pyatHi pi'ui (sokat beszel). A Mäeiu, Mae alakokat gyakran (pl. Kunin vid6ken) Mein, Me, müm, MeTe-ve röviditik, pl. (ßiii) ne Me oxoTH (nincs kedve). Ey4y, 6y4eiu, stb. (fogok, fogsz, stb.) helyett gyakran hallani (6y), 6eiu, 6e, 6eM, 6eTe (6yT); oööe (mindkettö) helyett itt-ott o6e, xßäjia 6öry (häl* Istennek) helyett <i>a.iä-6y!, «iorö, 'loröc, >iOMy helyett «iö, löc, 'iöm (qeM). Potylicz, Kurin, Jaworow környeken a jövö idöül (seged- igevel) hasznält igemelleknevi mült mind a härom nemben, mind a ket szäm- ban ugyanaz, tehät: 6y4y way, öem /Kay, 6eM acay, 6eie acay, 6y4yT »cay, pl. BOHa (nönem.) 6e »ay (ö [nö] aratni fog). Te.ie (semleges) 6e ccay (himn.) (a bornyü szopni fog). A fönevek kicsinyitese OAKO (eÖKo), oßKa (nön.), a mellekneveke OIIKHH, eföhiiii, es az igeke (infinit.) oflKii kepzövel igen kedvelt, pl. K03aiefiK0 (kis kozak), cecTpofiKa (kis növer); M0J04eiiKüH (fiatalka); X04HT0ÜKH (jertek csak). Azon igek. a melyek az infinitivusban HTH-n veg-. zödnek, a jelenidö egyes harmadik szemelyeben a veg T-hangot elvetik, pl. (XÖ4HTH) XÖ4U, (HOCHTII) HÖCH, S csak akkor tartjäk meg, ha a hangsuly az utolsö szötagra esik, pl. ßiii NAJHT (ö eget), npani'IT 4opiu (szital az esö). A jelenidö egyes harmadik szemelye T nelküli oly igeknel is, a melyek az infinitivusban a-m-val vegzödnek, pl. cbi4Jä (nyergel). Jbiiä (regül), es Cbi4-»äe:, .ibiiäe. A iiin (eszem), 4AM (adok) es IIOBIIM (mondok) igek jelenidejenek egyes mäsodik szemelye ilicb (ritkän es csak itt-ott fticii), 4acb es noßicb. Megemli- tendö, hogy egyes igek infinitivusa neha m,H-n vegzödik, pl. CTpiimn (nyirni), 6iuj.H (futni), ¿¿mit (lefeküdni). noMomi'i (megsegiteni) a közönsegesen hasznält CTpii'IH, 6i>in. .IH'IH. IIOMOHH helyett. A teljes vegu (nem röviditett) melleknevek gyakoriabbak, pl. ciißaa saay.ni (tarka kakuk), juixän ro4HHa (rossz idö), päiiiiboe MOJOKÖ (reggeli tej), a röviditett vegüek ritkäbbak, pl. 3ejeHO nöje (zöld mezö), FICHO 11660 (derült eg). A közönseges ruten KOTpufi KOTpöii-nak hangzik, a Becb, BCH, ßce — BCboH, Bcaa (ßca), BCboe (ßcbo)-nak. Kemeny mässalhangzök gyakran a megfelelö lägyba mennek ät, pl. jimia, Biiia, iopäjbi — JH5KKA, BiiKa, Kopäjbi helyett, es viszont, pl. KO-iOMHiina helyett xo.iOMHÄKa, xa.ia.tniflKa: toväbbä az 4>, XB-, X-, es Kß-be, pl. XBacö-ia, Kßaeö.ia