Seite - 523 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

m (paszuly) <t>aco.ia helyett, npoxBécop (tanár) npo<j>ecop helyett, KapTÓxe.ib (himti.) krumpli, i;apTO<i>.ia (seml.) helyett, és viszont a kôzônséges rutén XB, <j>-be, pl. <i>ája (hála) XBája helyett, 4>ÍCT (fark) XBÍCT helyett. ToBopiÍTH helyett mindig Boropi'ITH-t, nojyidnOK helyett KO.iynÎTOK-ot mondanak (hangátvetés). Egyes szókba p-t csúsztatnak be, pl. 40pm 40m helyett, Mapuiima (gép) MautHiia helyett; másokból viszont kilökik, pl. BepxaTa Bepxpaia helyett, OKCTHTH (megkeresztelni) OKpcTHTH, OKpecTHTii helyett. I-végû melléknevek csak szórványosan fordúlnak elô, pl. Bípiibi, ,iá4Hi.i. A Moéfii, TBoéfii, cBoéfti, Toíii sajátítók helyett Méíii, TBéíii CBéíii, Teöi ; a Moéio, TBoéio, CBoéio, TÓH) eszkózhatározók helyett siéio, TBGK). CBéio, Teio Meß. TBCB, (CBEB, TEß) fordúl elö. Galiezia legkeletibb részében, a Zbrucz és a Szeret között, továbbá Brody, zloczów és részben Kaminka strumiíowa és Sokal kornyékén egészen a Bug folyóig a volhynia-podoliai nyelvjárást beszélik, a mely tisztaságával és jó hangzásával túnik ki. Szereti az a és a hangzókat és nagyon közel áll a szomszédos ukrainai nyelvjáráshoz. Sok e nyelvjárásbeli dalt énekelnek a rutének, itt-ott a lemki-k is. Ez az a nyelvjárás, a mely jó részben a rutének irodalmi nyelvévé lett. A kóvetkezo sajátságok jellemzik : 1. A kezdó magánhangzót gyakran T elózi meg, pl. roói'4 (ebéd) 06Í4 helyett. 2. fl (a) hang ezekben: BOJ a (akarat). niiiem'ma (búza) Maco (MHJÍCO : hús); a genitivus- ban: x.iónua, KOIIH ; a semleges fôneveknél e helyett Bo.ióca (haj). 3. O van ezekben: ójoxá, JÓHíKa. 4. Az .1 és h betoldása ezekben: 34opoBJa, naMnaTb. 5. Eub és eu végzet fordúl eló ; xjoneub és xjoneu. 6. Kemény p : Kocáp, gen. Kocapá, óypa (6ypa hely.), KypaTa (csirkék) Kypaia helyett. 7. Hí hangzik ezekben: "iy>KHíi. Me5Ka. 8. Tóbbes nom. h: uiannií, rpyuiKi'i. 9. lloMy helyett gyakori a Mein. 10. Az ablativus a rendes -010, -eio; TpaBOW, 4yuiéio, Moero. 17- A tóbbes dativus ají : xJonuaM, 3aauaM (nyúlaknak). 12. O mellett és helyett e : ceóí, Te6í (co6í, TO6Í). 13. Szórványosan, lágyított végzetek (-TI,, -HTb) is elófordúlnak : KÓCHTb, MyciiTb, de a kemények ( - T I ) , mind- inkább kiszorítják óket. 14. Kycá6 (harap), .ibiTáe (repúl), helyett gyakran Kycá, jiTa. 15. Múlt idó: a cniBáB (énekeltem), de eniBáB ew (cniBáBeM) is. 16. A jóvót ajelenidejû 6y4y (fogok) és a II. múlt idejú melléknévi igenévnek, vagy az infinitivusnak az ósszetételéból képezik, pl. 6y4y KOCHB és 6y4y KOCIÍTII. 17. OiibKO, eHbbo. OHbHa, OHbKa, eiibKHÍi, OHbKii kicsinyítók elófordúl- nak : 4bÍB0HbKa (leányka), óijéiibKHÍi (fehérke), cnáToiibKH (aludni). Altalában véve a bylaki nyelvjárásban tóbb a régi, a bulakiban az új alak. A hegyvidékiek (fó képviselóik a lemki-k, a bojki-k és a huczulok) 66*