Seite - 530 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

530 Ha az ilyen czikkek kereslete emelkedik. és az illetö csalâd tagjai ncm gyôzik a megrendeléseket teljesiteni, akkor inasokat, legényeket fogadnak és lassacskân egészen abbanhagyjâk vagy legfölebb a hâz melletti kcrtecske mivelésére korlâtozzâk a gazdâlkodâst, s cz iiton valôsâgos kisiparrâ alaktil a häziipar. De még az itt leirt mödon keletkezett kisipar kôrében is meg kell külön- böztetni az olyant, a mely a régi häziipar sajâtszerû hagyomânyos mivoltât megôrizte, attöl, a mely a tisztân ipari foglalkozâs âltalânos természetével bir. A galicziai häziipar termékei még mind a régi hagyomanyos és nemzeti bélyeget viselik magukon és szoros kapcsolatban âllnak a falusi nép visele- tével, mely ôsrégi idôkbôl szârmazik és az orszâg éghajlatâhoz, meg laköinak foglalkozâsâhoz annyira hozzâ illik, hogy még a jobbmôdùak is megszoktâk. s ha falusi jôszâgukon van dolguk, hâziipari készitményeket hasznàlnak és a parasztok viseletébôl sokat âtvesznek. A galicziai häziipar és az abböl fejlôdôtt kisipar ezen âltalânos jellemzése utân vessünk mâr most egy futôlagos pillantâst a készitmények egyes csoport- jaira, melyek a kôvetkezôk : l. szövött âruk, 2. agyagnemûek, 3. faârûk, 4. szalma- és nâdfonatok, 5. bôr- és szûcsârûk, 6. érczbôl, 7. köböl készult târgyak, 8. nôi kézimunkâk. Mind e csoportok târgyait ismét két nagy osztâlyba kell sorolnunk. Az egyikbe a minden hagyomânyos és helyi sajâtossâg nélkûli, âltalânos hasznâlatû târgyak tartoznak. Ezek mâr többnyire a kisipar kôrébe esnek, mint példâûl a fehérnemûeknek valö vâsznak, stb. A mâsik csoportba ellenben azokat a târgyakat soroljuk, melyek még ôsi hagyomânyos ûton és csak egyes vidékeken készulnek. 1. Takdcssdg. A fonö és szôvô ipar valamikor a paraszthâz legfôbb foglalkozâsai kôzé tartozott, mert a gyapjüböl szött posztö és a lenbôl, kenderbôl szôtt vâszon az egész népesség ruhâzatânak legszokottabb anyaga, s igy a takâcssâg volt a fôldmivelés utân a falusi lakossâg legfontosabb foglal- kozâsa. Még nem oly rég ideje, hogy mindén paraszthâzban volt szôvôszék ; sok vidéken még ma is egyik elengedhetetlen része a laköszoba butorzatânak. Megkülönböztetünk lenböl és kenderbôl valô fehér és tarka vâszonszôvést. A fehér lenvâszon szôvése sok helyütt mâr kisiparrâ fejlôdôtt. Mâr tij szer- kezetu szôvôszékeket hasznàlnak és a munkât inkâbb gyârszeioien ûzik, fôkép Nyugati Galicziâban, a hol egész takâcs-telepek vannak, igy Krosnôban, Korczynban, Dembowiecben, Glinianyban s egyebütt. melyeket nem szâmit- hatunk a häziipar kôrébe mâr csak azért sem, mert szakiskolâik vannak és