Seite - 536 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

536 az orsó és az ostornyél is tele van ilyen berótt díszszel; más gazdasági eszközeik, különösen edényeik, valamint asztalaik és ládáik, stb. beégetett díszítménynyel ékesek. Ugy a mély rovás, mint az ízzó vasdróttal való beégetés ósrégi ügyes- ségek, valamint a díszítmény-minták is ósi hagyományos eredetúek. Mostanában, sajnos, itt is esetlen minták elegyednek a szép régiek kozé, és féló, hogy e régi érdekes díszítésmód ilyenformán egészen veszendóbe megy. 4. Szabna- és nádfonatok. A szalmából való háziipari készítmények legnevezetesebbje a síkságon a ház szalmafödele, melynek elkészítésénél majd- nem az egész család közremuködik. Csupán a hegyvidékek mentén és a nagy erdóségekben fódik a házakat fával, többnyire keskeny deszkákkal vagy deszka-hulladékokkal. A szalmából való háziipari készítmények másik fóbb fajtája a szalmakalap, melyet majdnem az egész lakosság visel a szigorúbb téli hónapok kivételével. A kalapok alakja és fonása is nagyon különbözö. E kalapokat többnyire a marhát órzó suhanczok készítik legeltetés kozben maguk és ovéik számára. A hol nád- vagy kákatermó tavak és folyók vannak, ott nádból és kákából font kosarakat is készítenek, melyeket a falusi nép igen kedvel. Ezeknek az alakja is fölötte változatos. Szalmával, fúzfa-vesszóvel vagy spárgával összefuzött külonféle kosarakban, szakajtókban, stb. tartják a becsesebb gabnanemúeket és a hüvelyes veteményeket. Sok helyütt a kenyér kelesztésére is igen sajátszerú alakú lapos, szalmafonatú szakajtókat használnak. 5. B'ór- és prémárúk. A báránybór bundák, vadprémek és az igavonó állatok bórének kidolgozása alighanem még az ósidókból, az éjszaki óshazából és a nomád életból való hagyomány. A falusi lakosság egyik legnevezetesebb ruhája a báránybór bunda (kozuch). A paraszt egész télen át, de kivált éjjel más évszakban is viseli. E böröket, melyek legtöbbnyire saját juhaikról kerúlnek, az illetó vidék ósi szokása szerint cserzik, készítik és gyakran a külsö felükön színes szironyokkal díszítik. Majdnem minden szúcs és sok varga is maga cserzi a készítményeihez kelló bórt. Varga minden faluban van; s régebben minden vidéken saját szabású csizmát viseltek. Jóllehet a szúcsok, timárok és vargák sok helyütt a foldmívelés mellett mesterségüket csak mellékfoglalkozásúl gyakorolják, azért számos helyen, kivált a kis városokban e mesterségek már kisiparrá fejlódtek. 6. Ércztárgyak. Mint már említettük, majdnem minden falunak van kovácsa, a ki a háztartásban és a gazdaságban kelló összes vaseszközöket készíti. Azt is láttuk már az imént, hogy jóformán csak a vas és só volt régebben az, a mit a parasztnak készpénzért kellett vennie; ép ezért a vas