Seite - 544 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

544 közös az, hogy soha sem kezdódik folütéssel, valamint hogy közben-közben hirtelen egy-egy hang kitartásával akasztja mcg a dallamot és hogy az idö- mérték ugyanazon dalban igen gyakran változik. Im itt egy ilyen dal példája a jellemzó czifrázásokkal, Bazanski Porphir foljegyzése szerint: A „kotomyjka" nevét a galicziai Koíomea városától és vidékétól kapta. Dallama igen egyszerú s leginkább a sajátszerú czifrázások különböztetik meg, melyeket az ottaniak egészen különös módon énekelnek. Idómértéke gyorsabb és tánczszerú. Elóbb álljon itt egy gyors idómértékü példa kevés czifrázással : M , . r l r^ m Ez pedig egy lassúbb menetú és több czifrázású kotomyjka : S Igen jellemzó az ú. n. „huculka", mely az erós visszhangú hegyvidék szülötte. Az alább kovetkezó példa Zabie kornyékéról való : A tánczdallamok kózúl a legismertebb és legelterjedtebb a „kozak". Kétnegyedes gyors idómértéke azonban mégis különbözik a tánczok általános alakjától, mert igen rövid zenei motivumok követik benne egymást ellentétek és az idómérték legcsekélyebb változtatása nélkül, mint pl. : Számos rutén dal egyáltalában nem osztható szabályos idómértékre, mint pl. a kovetkezó jellemzó „dumka" : F £ = i F ^ r r F . T- -T i^ -r^— —H ,