Seite - 551 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

udvaraiban pedig képzett karmeste- rek vezetése alatt àlld zenekarok mû- ködtek ; de a fel- söbb köröknek e zenekedvelése oly magasan âllott a nép âtlagos zene- érzéke fölött, hogy a népies egyhàzi ének fejlesztésére jôformân senimi hatâssal sem volt. De az egyhàzi néj)-ének ez elha- nyagolâsa mellett is keletkezett egész sora az àhitatos énekeknek, melye- ket a nép még ma is énekel. A leg- régibb közülök az ôsrégi „ Bogarod- zica Dziewica " (Isten anyja, Szent Szuz), melyet a rutének „ Kyrie eleison "-jàhoz h a " Lengyel kobzos. sonlöan csata elôtt énekeltek a lengyel hadak. Ez éneket, mely màr a XI. szâzadban ismeretes volt, àllitôlag Szent Adalbert szerzette. Az egyhàzi ének viràgkora a XV., XVI. és részben még a XVII. szàzad, a melyek folyamân szâmos fônséges és nemes dallamu ének keletkezett, köztük kivàlt karàcsonyi és gyàszénekek. A legmagasztosabb a „ Swiçty Bozeu (Ô, szent Isten) és a legalàzatosabb àhitatu a „ Kto s ig zv opiekç