Seite - 560 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

560 nagyobb zenemûvésze nyûjtott itt kezet a päratlan zeneköltönek, kinek remek alkotâsai csak az ô elbüvölö jâtékâban nyerték meg igazi tolmâcsukat. Liszt mellett még Rubinstein Antal is egyike a lengyel zeneszerzö leghivatottabb magyaräzöinak. A nagy hirnév, melyre Chopin kevéssel Pârisba költözte utân jutott, honfitârsaira legalâbb annyiban hatott buzditölag, hogy ôt utânozni törekedtek. Tehetségének egészen önmagäböl kifejlett mivolta azonban bâmulôit arra a fonâk kôvetkeztetésre ragadta, hogy a legjobb iskola minden iskolànak a kerulése, s ez ûton Lengyelorszägban csakhamar gombamödra cseperedtek fol az eredeti tehetségek, a kik azonban ép oly hamar le is tuntek. Az elsô, a ki alapos tanulmânyhoz lâtott és csekély leleménye s eredeti- sége mellett is legalâbb mint tanitö sokat tett a zenei érzék fejlesztéseért, Dobrzynski Felix (szül. 1807). A klasszikus zene kedvelésére és formaérzékre vallanak ôsszes szerzeményei, köztük elôzenék, kamarazene-muvek, sympho- niâk, dalok, söt egy opéra is („Die Flibustier"). Meg kell még emliteni lengyel symphoniâjât, melylyel egy béesi pâlyâzaton az elsô dijat nyerte el. Ifjabb kortârsa Moniuszko Szaniszlö (szül. 1819 Lithvâniâban), a berlini Rungenhagen tanitvânya, a ki azonban nem tanült eleget arra, hogy az ôsszes zenei mufajok mestere lehessen. De eredetisége, nemes dallamokban valö kiapadhatatlan bôsége, valamint a szö legjobb értelmében természetes alkotô- ereje mégis nagyon beesessé teszik kivâlô tehetségét. Legjelesb Moniuszko a dalban, melyet tiszta lengyel szellemben muvel. Hirnevét azonban „Halka" czimu operâja alapitotta meg, mely elôszôr 1858-ban és azöta ôtszâznâl többször került szinre Varsöban és szämtalanszor Krakôban, valamint Lembergben. Orosz- és Német-, de kivâlt Csehorszâgban szintén igen jôl fogadtâk. Tartds sikere volt lengyel szinpadokon még „Straszni dwôr" (Szellemudvar) czimu vig operâjanak is. Egyéb operàiban, minôk „ A tuta- josok", VA gröfnö", „Paria", „Verbum nobile" és „Beate" szintén sok szép és sikerult részlctet tartalmaznak. Cantaték, oratoriumok és egyhâzi zene- muvek fajaiban is jeleset alkotott. Ide tartoznak „Widma"-ja, Mickiewicz Adam „Dziady" czimu nagy kolteménye egy részletének, tovâbbâ ugyancsak Mickiewicz „Krimi sonettjei"-nek zenéje, valamint Kraszewski egy lithvân monda alapjân irt kôlteményének zene- és énekkarra valö feldolgozâsa. A lengyel zene legûjabb korszakät mindenoldalü zenei muveltségre valö tôrekvés jellemzi. Elôtérben kivâlt két, bâr nem épen fiatal, de mégis a legûjabb korba tartozö zenész âll, ûgy mint Zelenski Lâszlô és Noskowski Zsigmond.