Seite - 561 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

¿eleñski László 1837-ben született, eleinte Krakóban Giermacz, a jeles zongoratanító, és Mirecki zeneszerzô vezetése alatt tanúlt, aztán Prágában, fókép Krejcsi oldalán végezte a conservatoriumot, végúl Párisba ment, hol Damckenál járt iskolába. Három évvel utóbb már Varsóban látjuk öt, mint a conservatorium tanárát és a zeneegyesület igazgatóját. 1882-ben Krakóba költözött s azóta itt müködik, mint zongoratanító és a zeneiskola igazgatója. Zeleñski a zene minden ágában megpróbálkozott és két operát is írt („Wallenrod Konrád" Mickiewicz, és „Goplana" Slowacki kôlteménye alapján). Szerzeményeiben külonféle hatások mutatkoznak, melyeknek forrása a klasszikus és romantikus korszak nagy mesterei iránti hódolatában keresendó. Eredeti azonban dalaiban, melyek legjobb alkotásai kôzé tartoznak. Kamara- zene-múveiben a szigorú, szabatos formák híve. Zenekarra írt tánczai, ú. m. mazurok és polonaisek, kivált az utóbbiak komoly méltóságukkal túnnek ki. Noskowski Zsigmond (szül. 1846) eleinte Varsóban tanúlt zongorát, hegedút és éneket, egyúttal Moniuszko vezetése alatt is szorgalmasan dolgozván. Tulajdonképeni szélesebbkórú tanúlmányait azonban a hírneves berlini Kiel vezette. Ennek utána Constanzba kapott meghívást, a hol több éven át volt a zeneegyesület karmestere és zenetanító. 1881 óta Varsóban a conserva- toriumon az ellenpontozattan és zeneszerzéstan tanára s a zeneegyesület igazgatója. Ó is megkisérlette a zene minden ágában tehetségét. „Livia Quintilla" czímü operája legközelebb kerül színre Varsóban. Népszínmüvek- hez is írt zenét („Hit, remény és szeretet", „A magányos kunyhó"). Igen gazdag leleményben, könnyen kezeli a különbözö müfajokat, ismeri a hang- szerelés titkait, jól értékesíti az egyes hangszerek és az emberi hang színét, de híjával van a szigorúbb itélóképességnek, a minek folytán müveiben sok szép részlet mellett néha értéktelen is akad. A régibb iskolához tartozott Müncheimer, a derék varsói operaigazgató és zenetanító, kinek „Mazeppa" és „Otto der Schütz" czímü operáit Varsóban tetszéssel fogadták ; továbbá Hertz varsói zenetanító, a ki zongorára és ének- hangra való szerzeményeket írt, nemkülönben Jarecki lembergi operaigazgató, kinek „Hedwig királynó" és „Mindowe" czímü operái említhetók. Az iíjabb iskola tagjai : Maszyñski, Noskowski tanítványa, a varsói „Lutnia" énekegyesület igazgatója, kinek több sikerült zongoradarabot és jeles kiadású énekkônyveket köszönhetni ; továbbá a krakói Gall János, kinek dalai, kivált a „Mädchen mit dem rothen Mündchen" kezdetü Németországban igen népszerü, valamint Niewiadoviski és Ii er ion Szeverin szintén Krakóból. G. 71