Seite - 562 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

562 ' Ha a képzett zeneszerzók száma Lengyelországban eddig még nem valami nagy, annál nagyobb és igazán figyelmet keltö a zenemuvészek folyton növekvö száma, kik kozúl tobben világhírre jutottak. E mú kerete azonban csak a mai Galicziából származó, vagy ott még ma is múkodó múvészek számbavételét engedi meg. A már elhúnyt zongoramiívészek kozúl elsó helyen a Krakóban született Smietañski Emil emlitendó, ki haláláig (1888) Bécsben élt és múkódott. Az 1886-ban a múvészet nagy kárára korán elhúnyt Zarembski Gyula, Liszt egyik tanítványa, halála elótt három éven át a brüsszeli conservatoriumon tanított. A csak nem rég elhalt Zarzycki Sándor, a varsói conservatorium volt igazgatója, kivált 1867 és 1870 közt aratott nagy sikereket Németországban. Szerzeményei kozúl a leghíresebb a concert-mazurka, melyet kivált Sarasate szeretett játszani hangversenyein. Az élók sorában a legidósb Kontski, ki még a 48 elótti régi iskolához tartozik. Szerzeményei, köztük a „Reveil du lion" is, szerzójükkel együtt feledésbe merúltek. Leszetycki Tódor, ki a galicziai Lañcutban született, Czerny tanítványa, és nagy sikerekkel lépett föl Ausztriában, Német- és Orosz- országban. Szent-Pétervárott Henselttel együtt, mint a császári zeneintézetek felügyelóje, igen nagy érdemeket szerzett a zenei múveltség színtájának emelé- sével. 1880 óta Bécsben él, hol kivált mint zenetanár örvend nagy hírnek, melyet mîndenekelôtt jeles tanítványa és utóbb neje, Essipoff Annette asszony szerzett meg neki számtalan diadalával. Iskolájában még számos kiváló tehetség nyerte kiképzését, kik kozúl csak Paderewski Ignáczot és Sliwiñski Józsefet (mind a kettó varsói) említjúk. Továbbá nevesebb zongoramúvészek még : Stojowski Zsigmond, a ki Zeleñskinél tanúlt Krakóban és azután Párisba ment, valamint Hoffmann József, a ki már nyolcz éves korában aratta elsó sikereit. Mind a kettó szép tehetségre valló szerzeményei vel is jeleskedett. A hegedümuvészek sorában Lipiúski Károlyt említjük elsó helyen (született 1790-ben Radzynban, meghalt 1861-ben a Lemberg melletti Urlówban), kinek híre egykor a Pagininiéval versenyzett. Németországban is nagy hatással volt a hegedújáték teehnikájára. Szerzeményei közul még ma is játszszák D-hegedúversenyét. 1834-ben a galicziai népdalok nagyobb gyújteményét adta ki. Megemlítendók még a két Adamowski testvér (Timót és József), a bostoni conservatorium tanárai, amaz hegedúmúvész és a franczia iskola híve, emez gordonkás ; továbbá Gregorowicz, Joachim tanítványa, ki Németországban lett ismeretessé, és Brodzki, a lipcsei conservatorium kitúnó hírú tanára.