Seite - 563 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

Ámbátor jó énekiskola nines az országban, és így a serdúló tehetségeknek külföldön kell kiképzést keresniök, Galiczia a múvészet ezen ágának is szép számú képviselójével dicsekedhetik. Elsó helyen Kochañska (Sembrich) Marcella, az ünnepelt kamaraénekesnó említendó, ki 1858-ban született, eleinte Lembergben zongorát és hegedút tanúlt, majd a milanói Lamperti iskolájában éneket és Athenben lépett Lucia szerepében a színpadra. Megnevezhetók még Myszuga Fülöp (lyrai tenor) Lembergben, Bandrowski Wagner-énekes (hóstenor) a frankfurti operánál, Floryañski a prágai eseh nemzeti színház tenoristája, Warmuth tenorista, Jeromin bassista, a krakói Beeth Lola, Abendroth Irene, Camillo asszpny (koloratur-énekesnó), Arkel asszony, az Amerikában hírneves Heller Mira, Klamrzyiíska, Dowiakowska és Schlezygier asszony, s végúl a nagyhírú két Reszke testvér (Ede és János), stb. Az orgonajáték vajmi csekély gondozásban részesúl. Nem mintha nem volnának az országban derék orgonakészítók, minó a lembergi Sliwiñski, kinek munkái Galicziában, Sziléziában és Oroszországban hirdetik ügyességét, köztük a franezia rendszerú nagy orgona a krakói Ferencz-rendiek templomában. Az ország legnagyobb orgonája Lefcaiskban van a bernardinusok templomában, 1682-ben építette Glowiúski János Krakóban és nyolcz, szépen esoportosított síptagozatból áll; 64 teljes regisztere van négy kézi- és egy láb-billentyúsorral; legmélyebb hangjának sípja (a pedal-subcontrabass) 10 méter hosszú és a nagy C-nek 46 centimeter az átméróje. Pedálja a XVII. században páratlan a maga nemében,' 12 fújtatója külön helyiségben van elhelyezve. Elsó javítását 1854-ben eszkozólték, s jelenleg teljes újjáépítését tervezik. Zongorákat is gyártanak Galicziában, így Krakóban és Przemyslben. Galiczia zeneiskolái közul elsó helyen áll a lembergi conservatorium, melyet 1851 -ben engedélyezett a kormány, de csak 1854-ben nyílt meg és még ma is a kormány, valamint a tartományi képviselet támogatásában részesúl. Az intézet azonban félig-meddig magánjellegú; régebben az 1838-ban alapított zenepártoló-egyesúlettel állott, ma pedig a galicziai zeneegyesúlettel áll szoros kapcsolatban. Krakóban már a lengyel koztársaság idején alakúlt egy zeneiskola Mirecki zeneszerzó és énektanár vezetése alatt; halála után azonban az intézet hanyatlásnak indúlt és 1874-ben föloszlott. A jelenlegi krakói conservatorium az 1867-ben alapított zeneegyesúlet mellett áll fönn s régebben egyszerú zeneiskola volt, de 1886-ban mai nevét vette fol és szintén a kormány meg a tartományi képviselet támogatásában részesúl. Ez intézetek mellett még Stanislauban, Tarnówban és az ország más helyein 71*