Seite - 565 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

Irodalom és színészet. Lengyel irodalom. Nagy Károly ideje után jóval, I. Ottó német császár uralkodásának végsô éveiben (965 kôrûl) tért Len- gyelország a keresztény hitre, s ezzel évszázadokon át változatlanúl kez- detleges múveltségéból magasabb fejlódési fokra lépett. A lengyel nem- zet a román és germán népcknek a rrtmai birodalom hanyatlása óta tett elóhaladásában részt nem vehetvén, annak eredményeit csak utóbb és másodkézból vehette át. E kôrûl- ményen kivúl még az ország éjszak- keleti fekvése az, a mit mûveltsége tôrténetének megitélésénél soha sem . , 1.1 , • Mickiewicz emlékszobra Tarnopolban. szabad szem elôl teveszteni. A tôrténelem elôtti idók olyas szájhagyományú kôltészeténck, minôk a germán mondák, Lengyelországban nyoma sincs. A mythikus tôrténelmi legendák nem tekinthetôk ilyenekúl, mert bár a hagyomány emlékei, de mûvészi foldolgozást nem mutatnak. Irott vagy épen múvészi irodalom még a kereszténység fôlvétele után sem volt jó ideig. A kiilfôldi származású írás- tudó papok járatlanok voltak a honi nyelvben, a hazaiak pedig a latinban. I. Boleszláv alatt ugyan Lengyelország már nemcsak szervezett állami életet mutât, hanem egyúttal tekintélyes hatalmi állásra is tett szert; terûletén pûspôkségek, kolostorok, plebániák s itt-ott iskolák is vannak, tehát a magasabb múvelódésnek és az irodalmi munkásságnak legalább a lehetósége megvan ; mindazonáltal megjegyzendó, hogy Boleszláv maga tetemesen megelózte népének múveltségét, minek kóvetkeztében halála után megint a régi álla-