Seite - 567 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

múvesek kétségkivúl tetemesen hozzájárúltak; de a lengyel irodalom fejlesz- tésére természetesen semmi hatásuk sem lehetett. Lokietek Vladiszláv ismét egyesítvén a szétdarabolt birodalmat, már fia, Nagy Kázmér alatt tekintélyes állásra emelkedett Lengyelország a szomszédai között. A társadalom valódi szervezkedése ez uralkodó alatt kezdódik meg bölcs tórvényhozással. A külföld iránt elfoglalt hatalmi állásnak méltó párja az ország belsó gazdasági jólléte és haladása. A nagy király áldásos múveinek legszebb koronája pedig az a meleg gondozás, melylyel a tudományosságot ápolja. 1364-ben megalapítja az eleinte ugyan csonka, mert hittudományi kar nélküli és fókép a jogi tanúlmányoknak szentelt krakói egyetemet. Kezdetben azonban e fóiskola hatása az irodalom fejlódésére alig észrevehetó annál kevésbbé, mivel Kázmér utódja, a magyar Lajos alatt, e tudományos intézet életében egyelóre hanyatlás állott be. A XIV. század tehát ismét csak egy nagyobb irodalmi múvel, még pedig megint csak torténelmivel dicse- kedhetik. Czarnkówi Jankó, gneseni fóesperes 'és az ország alkanczelláija, Kázmérnak és utódjának korát élénken és írói tehetséggel, valamint meglepó politikai éleslátással rajzolja. A század végének nagy eseménye Hedwig királyné házassága s ezzel kapcsolatban Lithvániának a kereszténységre térése és Lengyelországhoz csatolása. E politikai mestermú a Piastok egykori birodalmát Kelet-Európa elsó hatalmává emeli. Lengyelország múvelódése egyaránt halad politikai fontosságának novekedésével. A XV. század elsó évében Jagietto király kiegé- szíti és újjá szervezi a krakói egyetemet, a mivel 1399-ben elhált feleségének, Hedwig királynónek végsó akaratát teljesíti. V. Orbán pápa megengedi a hittudományi kar folállítását. Ettól fogva az egyetem gyorsan emelkedik. Anyakönyvei a szomszéd országokból is számos tanúlót mutatnak föl. A constanzi zsinatra krakói tanárok is kapnak meghívót. Egyikük, Vlodimiri Paulus, a zsinaton a pápa és a császár színe elótt kitúnó értekezésben vitatja urának, a lengyel királynak, a német lovagrend részéról kétségessé tett jogait. E vitairat czíme: „De potestate Papae et Imperatoris respectu Infidelium". Lassanként az ó-kori klasszikusok tanúlmányozása is behatol az országba. A legrégibb lengyel humanista Sanoki Gergely, elóbb a várnai csatában elesett Ulászló király titkára, azután a philologiának a krakói egyetemen baccalaureusa és tanára, végúl lembergi érsek. Elete és gondolkozása sokkal inkább humanista, mintsem püspóki; a római koltóknek nemcsak lelkes csodálója, hanem, bár nem nagy szerencsével, utánzója is; meleg támogatásban részesíti a római