Seite - 579 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

Hogy e „tréfák" nem mindig a legártatlanabbak, az igaz, de e részben ment- ségük a czél, a melyre szolgáltak, valamint a kornak kevésbbé kényes izlése és erkölcsei. Különben akadnak köztük igen bájos lyrai kolteménykék is; s még a legpajzánabbak nyersebb tartalmát is túrhetóvé, söt olykor kellemessé varázsolja a bennük folcsillanó elmeél és jóizlés. A kor mindennapi és társas életének ismeretére nézve pedig a Fraszki igen tanúlságos forrás. Költönk azonban nem csupán szerelmes világfi és víg czimbora, hanem komoly állampolgár és hona zúrzavaros állapotait élesen látó hazafi is volt egyúttal. Igy írta Padniewski és Myszkowski püspökök és alkanczellárok kivánságára két egymásutáni országgyúlésre vonatkozó két politikai költe- ményét, a kevéssé szatirikus Satyr és a Zgoda (egyetértés) czímúeket, melyekben a vallási egységet, a harczra való készséget és a királyi hatalom tekintélyét köti olvasóinak szívére. Néhány év múlva azonban Kochanowski az udvari életet megúnván, öröklött jószágára vonúlt vissza, a hol tovább verselgetett és pártfogójának, Myszkowskinak óhajtására hozzálátott a zsoltárok lefordításához. Csak ekkor jutott eszébe, hogy itt volna már az ideje a házas- ságra is gondolni. Több évi fontolgatás után feleségúl vette (l 574) egyik szomszédja húgát, Podlodowska Dorottyát. E házassága elötti idöböl való néhány igen kedves dala és a Sobotka czímú idyll, mely a Szent Iván-éji népszokást írja le. Idöközben Báthory István lép a trónra, új bizalommal toltvén el az érte lelkesedö kóltót. Ime végre egy olyan király, a ki szíve minden vágyát betölti. Ez érzéssel kezdi meg költöi munkássága utolsó szakaszát. Tollát a király nagyszabású politikai terveinek elómozdítására szenteli. Kisebb politikai költe- ményeiról nem is szólván, ez irány legnevezetesebb kifejezóje az Odprarua Postózv greckich (a görög követek elútasítása) czímú klasszikus drámája. Tartalma a trójai háború torténetéból van merítve. Menelaos és Ulysses megjelennek Ilionban, hogy békés úton vigyék vissza Helenát, de vissza- útasítják óket. A színmú alakja híven utánozza a görög tragoediát; jól jellemzi a szereplóket; kardalai komoly fenségúek és egyes jeleneteiben nemes hév szólal meg. Legérdekesebb azonban, hogy a trójai torténet a lengyel politikai helyzetre czélzó irányzattal van elmondva. A Priamos király elnöklete alatt tanácskozó trójai fóemberek gyúlése a lengyel országgyúlés hú képe. Kassandra jóslatai a lengyel királyságra, nevezetesen a király választásra vonat- koznak; a mü végszavai pedig, melyekben annak tanító czélja legjobban kitúnik, arra irányúlnak, hogy a lelkeket a Moszkva elleni hadjáratra foltüzeljék. 73*