Seite - 582 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

torténeti tekintetbôl még fontosabb. Nyelve oly gyönyörü, elôadâsa oly nemes és egyszerû elôkelôséggel tûnik ki, hogy szerzôjét méltân soroljâk érte a lengyel pröza remekirôi kôzé. Görnicki eredeti munkàkat is irt. „Dzieje w Koronie Polskiej " czimû torténeti muve azonban inkâbb emlékirat, mintseni valôdi tôrténetirâs és nem annyira forrâsmunka, mint inkâbb csak kellemes olvas- mâny. Figyelemre méltôbbak mâr politikai iratai, szâm szerint kettô. Az elsô, a Rozvioiva Polaka z Wlochem (Egy lengyel és egy olasz beszélgetése), a lengyel közjog legfontosabb kérdéseit érinti és arra czéloz, hogy az 1573-ban megâllapitott kirâlyvâlasztâsi mödot meg kell vâltoztatni. A mâsodik, a Droga do Prawdziivej WolnoÉci (Az igazi szabadsâg felé vezetô üt) abböl indûl ki, hogy ha mâr az ôrôkôsôdés jogân valö kirâlysâg lehetetlen, akkor jobb a tisztân kôztârsasâgi kormânyforma, mint az egyre meg-megujûlô kirâly- vâlasztâsok okozta râzkôdtatâsok. Mintâûl a velenczei alkotmânyt âllitja oda. A XVI. szâzad utolsö negyedében a lengyel politikai irodalom nagyon meggazdagodik. Fôbb irânyainak képviselôiként emlitendôk : Warszewicki Kristöf (megh. 1603), a legrenduletlenebb monarchista korânak iröi között, az osztrâk hâz jelôlésének és politikâjânak legbuzgöbb szöszölöja, de mint fôlbérelt ügynöknek és tisztességtelen jellemu embernek nem volt tekintélye és sulyja; Solikowski Dömötör, lembergi érsek, és Ciesielski Andrâs, mind- ketten ellenesei az âltalânos kirâlyvâlasztôi jognak ; végûl Grabowski Péter és Wereszczynski Jözsef, kik fôkép az akkori keleti kérdéssel foglalkoznak és a szûntelen fenyegetô török hôditâs ellenében a keleti vajdasâgok gyarmatositâsât sürgetik. Afféle katonai gyarmatot képzelnek, a mely kitunô hadviselési iskola és a hitetlenek eilen harczolö lovagrend alakjâban lenne szervezve. Végczélként az ozmânok elleni keresztes hadjârat és a török birodalom fôldarabolâsa lebeg szemük elött, a melybôl Lengyelorszâg a Krimi-félszigetet és a Fekete-tenger éjszaki partvidékét kapnâ. A tôrténetirôk szâma is tetemes. Bielski Joàkim atyjânak, Mârtonnak nevén adja ki Lengyelorszâg krônikâjât (Kronika Polska). A többi kôzûl különösen kettô vâlik ki : Orzelski Swiçtostaw, a ki a hârom elsô Inter- regnum és a kirâlyvâlasztâsok igen érdekes képét rajzolta meg, és a danzigi Heidenstein Reinhold, Bâthory Istvân kirâly kanczellâriâjânak fônôke, kinek Kerum Polonicarum Libri XII. czimû munkâja éles politikai itélôtehetségrôl tanuskodik ; fôkép a Moszkva elleni hadjâratrôl szölö hat könyv, mely a kirâly személyes felügyelete alatt készûlt és itt-ott az ô sajât megjegyzéseit tartalmazza, valôsâgos remekmû.