Seite - 592 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

A hazafias érzulet és politikai belâtâs tehât, habàr egyelôre csak egyes vàlasztottaknâl, mégis ébredezik. II. Agost halâla (1733) utân jelenik meg JLeszczynski Szaniszlô kirâlytôl a „ Szabad szâzat a szabadsdg biztosttàsdrau (Gtos wolny wolnosc ubezpieczajacy) czimû rôpirat, mely Modrzewski kora ôta a legrészletesebb reformtervezet a lengyel politikai irodalomban. E magas erkôlcsi és hazafiûi âllâspontu, igen szellemes munka ôt gyakorlati âllam- férfiunak is mutatja, a ki sajât tapasztalataibôl ismeri az âllamûgyeket. Fôbb eszméi, a tisztân lengyel vonatkozâsûak kivételével, megvannak „Oeuvres du philosophe bienfaisant" czimû munkajàban is (Entretiens d'un européen avec un citoyen de l'île de Dumocala). III. Agost trônra lépte ôta a reformeszmék mind vilagosabban mutat- koznak. A két Czartoryski testvér (Agost, a vajda, és Mihâly, a lithvâniai kanczellâr) kôré ôntudatos politikai part kezd csoportosulni, A tâvoli Nancy kis udvaràban lengyel ifjak részesûlnek politikai, katonai, sôt magasabb tudomânyos kimûveltetésben. Tudôsok, habâr nem épen nagv tehetségûek, serénykednek a tudomâny mûvelésén ; igy a két Zaluski testvér, Szaniszlô krakôi puspôk, és Jôzsef kiewi pûspôk, kik Varsôban nagy kôltséggel és sok âldozattal gyujtik és bocsâjtjâk kôzhasznâlatra a rendkivul gazdag Zaluski- kônyvtârt. Zaluski Jôzsef kezdeményezésének kôszônhetôk az elsô biblio- graphiai munkâlatok, valamint szâmos okirat és régi mû kiadâsa ; hatâsa meglâtszik a lengyel piaristâk kiadvânyain is, minôk Konarski „Volumina legum" és Dogiel „Codex diplomaticus" czimû gyûjteményei, stb. III. Agost korâba esik az eredeti egyéniségû Dritzbacka Erzsébet kôltôi munkâssâgânak nagyobb része, ki eleintén Rzemienben (ma Mielec keriilet) tartôzkodott, majd Ozvegységre jutva, egy tarnowi apâcza-kolostorban âhita- toskodva élt, de ott sem hagyta abba a versirâst, melyért kortârsai nagyra becsûlték. Egyszerû, ôszinte, épen nem rajongô, sôt inkàbb szatirai élû kôlteményei egészben vonzô irôi egyéniségnek mutatjâk. Az idegen hatâst és izlést nemcsak nem kedveli, hanem elvbôl gyûlôli. Rzewuski Venczel hetman (1706—1779), a lengyel tôrténelemnek e jôl ismert tisztes alakja, pihenô ôrâit szintén a kôltészetnek szânta és szomorùjâtékaiban Racinet, vigjâtékaiban pedig Molièret utânozta. Amazok târgyai a lengyel torténetbôl meritvék s kidolgozâsuk helyenként elég sikerûlt. Bàrmily szomorû tehât e korban a lengyel âllamélet hanyatlâsa, azért mégsem tagadhatô, hogy 111. Agost uralkodâsânak harmincz éve alatt nagy baladas tôrtént. Epen a politikai sulyedés nyomasztô érzete volt a leghatha-