Seite - 593 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

tösabb serkentö; a vezetö szellemek a mar emlitett Czartoryski herczegek, Leszczynski Szaniszlö kiräly, a ket Zatuski es velilk Konarski Szaniszlö voltak, mint a politikai es tudomanyos fölvilägosodäs elöharczosai. Konarski 1700-ban született (egy värkapitäny fia volt), piarista-colle- giumban nevelkedett es tanülmänyai vegeztevel maga is e rendbe lepett. Munkässagät a „Volumina legum" czimü törvenygyüjtemeny kiadäsaval es nehany kitünö politikai röpirattal kezdte meg. Fö erdeme azonban a nyilvänos neveles reformja, egyelöre csak a kegyesrendiek intezeteiben. A reformok szüksegessege azonban oly szembeszökö, eredmenyeik oly kezzelfoghatök es üdvösek valänak, hogy csakhamar az összes többi iskoläk, minde- nek elött a jezsuitäk intezetei szinten kenytelenek voltak Konarski tervei szerint beren- dezkedni, ha nem akartak növendekek nelkül maradni. Bamülatosan rövid idö alatt az összes közepiskolakban gyökeresen ätalakült ügy az oktatäsi, mint a nevelesi rend- szer. Konarski a nevelesügy ätalakitäsa mellett a politikai elet reformjät tekintette mäsik nagy eletczeljanak. Ifjü kora öta e teren munkal- k od van, kesöbbi eveiben adta ki A nyilvänos tandcskozdsok üdvös voltdröl czimü dolgozatät, melynek elsö resze 1760-ban jelent meg. E mü kegyetlen csapäst mert Lengyelorszäg legnagyobb politikai veszedelmenek, a Liberum veto-nak gyökerere, meg pedig a bizonyitäsnak olyan vilagossägaval, mely ellenällhatatlanül meggyözö volt. Nem is maradt hatästalan. Poniatowski Szaniszlö Agost uralkodäsänak elsö eveiben mär megkiserlik a kerületi gyülesek (sejmiki) tanäcskozäsaiban a szötöbbseget, es nem, mint addig, az egyhangü hatärozatot tekinteni döntönek. Az 1766. evi orszäggyülesen ez elv diadala mar majdnem biztositva volt es csak az orosz es porosz követek ket egyidejü jegyzeke hiüsitotta meg, melyekben kijelentik, hogy a szabad tiltakozas joganak eltörleset mind a ket hatalom hadüzenet okaül tekinti. G. 75 Karpifiski Ferencz.