Seite - 594 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

594 v Poniatowski Szaniszló Agost egész uralkodási idejét a reformeszmékért vívott küzdelmek töltik be, melyek mind mélyebb gyökeret vernek és végûl az 1791. május 3-án tôrvénynyé vált alkotmányban valósúlnak. Ellenük az a párt harczolt szívós kitartással, a mely részint ósdi folfogásához és a régi tôrvényekhez mereven ragaszkodva, részint ônérdekétôl elvakitva Orosz- országhoz folyamodott segítségért, s ezzel a targowicai szôvetségben gyôzôtt is és a lengyel állami onállóság bukását idézte elô. A kozmúvelódésnek és az ezt oly hatalmasan munkáló irodalomnak nagy része van e reform-mozgalmakban. A szellemes és nagy múveltségú király, kinek irodalom és múvészet iránti finom érzéke azoknak meleg párto- lásában nyilvánúlt, csak jótékonyan hatott és buzdított ez irányban. 1773-ban koznevelési bizottságtít szerveztek, mely Poniatowski Mihály primásnak (a király ocscsének) elnöklete alatt szakemberekból és államférfiakból osszeállítva kitûnô munkásságot fejtett ki. A nagy mú a kozép- és népiskolák átalakításával kezdödött, melyet gyakorlati tanterv és kitúnó tankönyvek valósítottak meg, betetôzését pedig a krakói egyetem újjászervezésével érte el. Az irodalom minden irányban hatalmasan follendúlt. Kora legtehetségesebb és leghatásosabb íróinak egyike gr. Krasicki Ignácz, a ki 1735-ben született Dubieckóban (Keleti-Galiczia, sanoki kerúlet), s a papi pályára lévén szánva, Lembergben, utóbb pedig Rómában szerezte kiképzését, és ugyanott szentelték pappá. Lembergi kanonok korában, 1766-ban jelentek meg elsô kôlteményei, s még ugyanez évben az iránta igen kegyes király kivánatára az ermelandi püspök segédje, majd ennek halála után ez egyházmegye herczegpüspöke lett. Költöi pályáját két komikai eposzszal nyitja meg, a Myszeis (Egérharcz) czímú, meglehetósen homályos allegoriai hôskôlteménynyel, és a Monachoma- chia (Barát-háború) czímú szatirával, melynek éle a tunya és múveletlen szerzetesek eilen irányúl. Kortársai mind a kettöt igen elmésnek magasztalták, noha nem igen derúlt ki belölük szerzöjük szép tehetsége. Ezekre következtek szatirái és költöi leveleinek egy része, melyekben Krasicki horatiusi derúlt- séggel rendkivúl éles és elmés megfigyelô tehetséget párosít, finom és mégis magvas, elökelöen egyszerú és szabad, de mégis mintaszerú helyes nyelvével vonzó korképet fest s egyúttal magas erkölcsi és hazafiúi álláspontjávál is kivâlô helyre érdemesíti magát. Két tanító regénye, talán az utolsók az Eürópában írottak sorában, oktató iránya mellett szatirikus is egyúttal, s így inkább az angol, mint a franczia minták után indúl. Mind a kettó mintaszerú prózájával