Seite - 601 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

Az íij helyzctbcn az a kérdés meruit mar most fol, mi lenne még meg- menthetó és megtartható. Az önfentartas helyes ösztöne erre válaszúl azt sugalta, hogy mivel lehetséges, tehát kôtelcsség is a nyelvet, az irodalmat és így a nemzeti múveltséget ápolni. E folfogás alapján kcletkezett a tudo- mányok barátjainak társasága, mely l8oo-ban alakúlt Varsóban és 1831-ig tekintélycs és nagy hatású szerepet vitt. Munkálatai felolelték az akkoriban úgy nevezctt erkölcsi és természettudományok cgész korét. Tudományos kutatások alapját vetette meg kivált a lengyel jogtudomány (Czacki, Bandtkie), nyelvészet (Kopczyñski, Linde) s irodalomtôrténet terén (Ossolinski, Bçtkowski, Osiñski, Potocki Szaniszló, késóbb Brodziñski). A torténetirást két irányban Fredro Sindor. múvelték : folytatták és kiegészítették Naruszewicz mûvét, s emelték a kritikai álláspontot (Lelewcl). A szláv óskort Potocki János kutatta. A bölcselet múvelói Szaniawski, Sniadecki, késóbb Goluchowski, a természettudományoké mindenekelótt a két Sniadecki testvér, Poczobut, Jundzitt és Staszyc. E mellett a gyakorlatibb teendóket sem tévesztették szem elól. A társaság külföldi tudósokkal is ósszekóttetést tartott fönn, s e réveil gyakrabban nyilt alkalma Londonban, Amsterdamban és Parisban fôlmerûlt kérdésckre feleletet adni. Igy az egyetemes mûvelôdésnek tevékeny és sikerrel mûkodô eszkôzévé tudott válni. Ugyanennek egy másik, még hatalmasabb eszkôzlôje lett az iskolák átalakítása, melyet mindjárt I. Sándor czar trcínralépte után Czartoryski Adám herczeg bajtott végre Czacki segitségével. (A wilnai egyetem, a krzemienieci és egyéb lyceumok alapítása Wolhyniában és Podoliában.) G 76