Seite - 604 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

gondolkodásának és szokásainak érdekesen jellemzö cmléke, hanem szerzönö- jénck sajátszerü és vonzó egyénisége miatt is említést érdcmcl. A rcgény czíme Malvina, vagy a szfv ösztöne, és két ikertestvér szerepel bcnnc, a kik oly hasonlók egymához, hogy nem lehet ókct egymástól megkülönböztetni. Mind a ketten ugyanazon fiatal özvcgy szerelméért versengenek, s kettejüket egymással Osszetévesztcni annál könnyebb, mivel csak az egyikük ismeretes, a másik pedig bonyolodott kalandok folytán születése óta eltúnt. Es a szép özvegy szíve még sem téved meg, s mindig eltalálja az igazit, a szerctettet, a szerencsétlent. Érzelgósségével és rajongó hazafiságával a Malvina hü képe korának. Szerzónóje pedig Wiirtteniberg-Müntbéliard Czartoryska María herezegnö. 1768-ban született, s alig hogy fölserdült (1784), Lajos württembergi herezeg nejévé lett. Az if)ú herezeg azonban oly roszúl bánt vele, hogy néhány év múlva kénytelen volt szülói házába visszatérni. Az 1792. évi hadjárat alatt férje a legaljasabb árulást követte el, midón Lengyelország szolgálatában álló tábornok létére az oroszokhoz pártolt át. A szerencsétlen ifjú asszony azóta csak szüléinek és a jótékonyságnak élt. Nemes idótoltése az irodalmi munkás- ság volt a nélkül, hogy az írók kOzé kivánt volna számláltatni. De mivel látta, hogy körötte mindenki miként törekszik lengyel nyelven a többi irodalmakchoz hasonló termékeket alkotni: a tudomány és a kóltészet egyéb ágaiban munkál- kodó férfiak mellett legalább a regény szerényebb múfajában kisérlette meg erejét, mert hiszen végre csak a lengyel regénynek is meg kell születnie. Igy keletkezett a szerény és érzelgós „Malvina". Irónóje ósz anyját haláláig (1835) húségesen ápolta, azután pedig elhagyván a galicziai Sieniawa-kastélyt, fivérével osztozott annak számkivetésében. Párisban halt meg 1854-bcn. A íiatalabb regényírók közül e korból mindenekelótt Hoffmanné- Tanska Klementina említendó, a ki kivált a paedagogiai irodalomban túntette ki magát, de nem egy jó regényt s kivált szép kis elbeszéléseket is írt. Scott Walter modorában készült és eléggé sikerúlt torténeti regény a Bernatowicz „Pojata"-ja, melynek több rendbeli érdekes szerelmi tórténetei a lithvánok megtérítése kórúl csoportosúlnak. Feltúnónek tetszhetik, hogy Galicziának ama kor irodalmában oly csekély részc van; ezt azonban az magyarázza meg, hogy ez a tartomány 1773 óta a többi lengyelség életétól elszakítva, iskolában és hivatalban idegen nyelvvel volt kénytelen élni, a mi természetesen káros hatással volt az írói tehetségek fejlódésére. Az 1784-ben II. József által alapított lembergi egyetem sem