Seite - 610 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

szövetkezetek közt. A veszedelem tudatâban, a mely a hatösägok e vélekedése részérôl az egyetemet fenyegettc, a filaretâk ônként fôloszlattâk szôvetségûket. De azért mégis nagy szâmii fiatal ember kerûlt börtönbe, köztük Mickiewicz is. Tények és bizonyitékok nem szöltak ugyan ellenük, tehât koholt bizonyité- kokhoz folyamodtak; a foglyok egy részét bôrtônbûntetésre, mâsikât szâm- kivetésre itélték. Mickiewicz emezek közt még a szerencsésebbek sorâba kerûlt, mert mig mâsokat, mint Zant, a tâvoli Ural-vidékekre kûldték, ö neki megengedték, hogy az euröpai Oroszorszâgban vâllalhasson àllami szolgâlatot. 1824 oktöber havaban hagyta el Wilnât, és soha sem tért tôbbé vissza hazâja fôldjére. Barâtainak és pârtfogôinak sikerûlt szâmâra az odesszai Richelieu- gymnasiumban tanâri âllâst kieszközölniök. A wilnai diâkûldôzés egész Lengyelorszâgra megrenditô hatâsu volt és egyikévé lôn azon okoknak, melyek az 1830. évi fôlkelést elôidézték. Mickiewicz életében pedig dôntôvé lett ez a fordiilat : az ifjii romantikusbôl és epedô szerelmesbôl a hazaszeretet lânglelkû lantosa lett. Odesszâban és Oroszorszâgban egyâltalâban jöl bântak vele; szabadon élhetett, s mint ember szâmos barâtot, mint költö pedig sok csodâlôt szerzett. Fàjdalmât és haragjât lelke mélyébe zâi'ta. De a mit âtélt, az addig nem is sejtett forrö szeretetté és gyûloletté érlelôdôtt benne. Csak keveset irt, de ez a kevés több mindannâl, a mit addig alkotott. A szâmûzottnek bânata és sovârgâsa minden utân, a mi addigi életét betöltötte, 5bö«i//jeibcn tör ki (1826). Ezek két rendbeliek: szerelmiek, melyek kôzûl a kivâlôbbak elsô szerelme emlékének szentelvék, és az iigy nevezett Krimi szonettek, melyek egy Odesszâbôl a krimi félszigetre tett rövid kirândulâsânak visszhangjai. A hevenyében fölvett képek nagy erövel rajzolvâk, és a mély bânat, mely minden szôbol kihangzik, rendesen azonban az utolsö verssorban csendul meg a legnagyobb fâjdalommal, ellenällhatatlan varäzserövel hat. Hazafiiii fâjdalma és az elszenvedett igazsâgtalansâg érzetébôl fakadö gyûlôlete Wallenrod Konrad-)àbzx\ tör ki leghevesebbcn. E mûvét Moszkvâban kezdte, a hovâ a költöt Odesszâbôl 1826-ban helyezték ât, és a hol 1828-ig maradt. Alakjâra nézve azon lyrai elbeszélések egyike, a milyeneket elôszôr Byron irt és tett divatosokkâ. Nem szigorùan tôrténeti tartalma a lithvânoknak a német lovagrcnd elleni küzdelmeil>öl van véve. A lovagok egy éjjeli tâmadâs alkalmâval egy lithvân fiiit ejtenek foglyûl, a kit a nagymester neveltet fol. Ez fôlserdûlvén, egv ütközetben âtpârtol ôvéihez, feleségûl veszi Kiejstut fejcdelem egyik leânyât és a rend eilen harczol. Meg lévén gyôzôdve, hogy nemzete a