Seite - 612 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

Lyrai kólteményei kózúl e korból való a Farys, a mindenféle akadá- lyokkal küzdó lángelme allegoriája, a ki végúl megnyugtató és boldogitó óntudatának diadalában békél meg. Mickiewicz 1828-ban Moszkvából Szent-Pétervárra kerúlt, a hol Wallenrodját kinyomatta és tóbb érdekes ismeretséget kótótt, egyebek kózt Puskinnal és a Goethevcl való barátsága révén ismerctes Szymanowska Mária asszonynyal, kinek Celina nevú leányát évek múlva nóúl vette. Egészségét azonban megtámadta a zord éghajlat, s az Oroszországban való tartózkodás külónben is elkeserítette. Barátainak sikerúlt számára Olaszországba szóló útlevelet kieszkózólni. 1829 május havában hagyta el az orosz fóvárost, barátja, Odyniec társaságában beútazta Németországot, a hol Goethe augusztus havában igen kitüntetóen fogadta, még ugyanez év ószén pedig Rómába érkezett és ott tartózkodott 1831 tavaszáig. A kóltó ugyan távol volt, de példája és hatása élénk kóltói munkásságot keltett honában, megteremtvén a romantikus iskolát, melyet némely jellemzó vonások alapján két csoportra, a lithván és az ukrainai kóltók csoportjára szokás osztani. Amazok, a kikhez Mickiewicz kózelebb áll, teljesen ó tole függnek és egyenesen tanítványainak vagy utánzóinak tckintendók. Nagy számukból csak három túnt ki jobban : Odyniec Antal Ede (1804—1885), Mickiewicz barátja és rajongó tisztelóje, kinek másodrangú tehetsége szép lyrai kólteményekkel és jeles fordításokkal ajándékozta meg nemzetét; Korsah Julián (1807—1855), a ki Dante szép fordításával szerzett érdemet, és Chodzko Ignácz (1795—1861), ki egy régi szerzetes emlékíratainak alakjában prózai elbeszéléseket irt, melyek a lengyel regényirodalom legjava termékei kózé tartoznak. Az ukrainai kóltók ónállóbbak és magasabb helyet foglalnak el a lengyel kóltók sorában. Malczewski Antal (1793 —1825) Maria czímú lyrai elbeszé- lése megkózelíti Mickiewicz hasonló müveit és nagyon fólúlmúlja mindazt, a mit a korábbi romantikusok e téren alkottak. Sajnos, hogy e mü még nem is kerúlt ki teljesen a sajtó alól, mikor szerzóje hosszas betegség után meghalt. Zaleski Bohdan (1802 —1886), a telivér ukrainai, már származásánál fogva órókólte a rutén nép zenei érzékét és mélabús hangúlatát, s igy kólte- ményei e népies zamatjukkal ósszes társaiénál kiválóbbak. A versalak kiképzése és a nyelv kónnyed simulékonysága érdckében, valamint a zenei rhythmus fejlesztésére tóbbet tett valamennyi kortársánál. Lyrai kólteményei báj, mély érzés és fiatalos kecsesség tekintetében hasonlíthatatlanok. Harczok tórténeteit