Seite - 620 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

m A Byron Don Juan-jának modorában írt „Beniowsk!" czímu elbeszéló kolterriénye, mely a barí szóvetség (1768) idejében játszik, sajnos, befejczetlen niaradt; de így is egyik legszebb alkotása a lengyel koltészetnek. Towiañski tanításának Síowackira is igen nagy hatása volt. Lelkének a vallási mysticismus felé hajlása nagyon meglátszik utolsó múvein. ¡gy számo- sabb lantos kolteményein kivúl két drámáján, nielyek tartalmilag mystikus és messiási, alakilag pedig calderonias jcllemúek. Ennek köszönhetö az „ Allhat atos fejedelem" remek fordítása. Ezután egyolymúbe fogott, a melyben föl akarta tárni mindazt, a mit a „szellem" elótte a múlt és a jövö titkaiból kétségbe vonhatatlanúl foltárt. Ez a Król Duch (Szellemkirály), legnagyobb költöi múve, mely azonban befejezetlenúl maradt. Towiañski tanában nagy szerepe volt a lélekvándorlásnak; ez az alapja Stowacki kolteményének is. Mindig ugyanaz a szellem jelenik meg különbözö mondai és torténelmi személyekben s Atlasként hordozza a nemzeti eszmét és rendeltetést. A koltemény a XII. századdal szakad meg. Towiañski follépte különben az irodalomban egy váratlan és igen neve- zetes jelenség szülóoka lett. 1831 óta ugyanis a katholikus irányzat sokkal erósebbé vált, s az irodalomban mindinkább érvényesúl az a torekvés, hogy a vallásos érzúletet szilárd meggyózódéssé nevelje. E torekvés szülóje lett egy ñj szerzetes rend alapításának is, mely 1842-ben Rómában csakugyan meg is alakúlt. Mikor az emigráczió kebelében egy új hitszakadás veszedelme kezdett mutatkozni, ez új rendnek lett foladatává, hogy az eilen küzdjön. Kajsiewicz Jeromos, a ki 1812-ben született, 1831-ben vitézúl harczolt a dsidások seregében, azután Párisban buzgó tagja lett mindenféle forradalmi körnek, majd Mickiewicz és barátai rábeszélésére jobb útra tért, társával, Semeneñkóval, a resurrectionista-rend alapítójával Párisba küldetett az új eretnekség leküzdésére. Ott szószékre lépve, egyszerre oly szónoki tehetségúl túnt föl, a milyet Skarga óta nem hallottak Lengyelországban. Azon kor számos kiváló egyházi szónoka kozúl, minók Janiszewski, Antoniewicz, Prusinowski, Kozmian s végúl a sokkal fiatalabb Golian, egyik sem kozelíté meg annyira mindnyájuk nagy elódjét, mint Kajsiewicz, a ki Skargához hasonlag megrázó eróvel veti a lengyelek szemére hazájuk és annak jövöje eilen elkövetett vétkeiket. 1873-ban halt meg Rómában. Krasinskiro. nem hatott a Towiañski tanítása, melyet üres és káros ábrándozásnak tartott. De az ó általa ugyanez években megalkotott torténct- bölcseleti rendszer sem volt ment a mysticismustól. Barátjának, Cieszkowski-