Seite - 622 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

Politikai érzéke azonnal beláttatta vele az ily vállalkozás kôvetkezményeit. De hogyan tartsa vissza a hazañas érzúletre hivatkozó és azzal bizonyára kapcsolatos forradalmi szenvedélyt a kitüréstól ! Nem volt rá mód. A koltó tehát egyetlen eszkôzéhez, tollához nyúlt s megirta „A jóvó zsoltárai"-t, melyek két elseje, a „Hit" és a „Remény", a rHajnalhasadás" eszméinek ismétlése és megerôsitése. A harmadik azonban, a „Szeretet" zsoltára, olyan politikai rópírat, mely világszerte ritkítja párját és csak azokhoz a szónokla- tokhoz hasonlítható, a melyekkel a szegény Demosthenes igyekezett vaksággal megvert hazáját a végromlástól megmenteni. A hatása is olyan volt. A lelkes intó szózatot csodálattal fogadták mindazok, a kiknek nem volt szükségük intésre; mások ellenben a hazaárulás bélyegét sütótték rá. Slowacki, kinek Krasiñskival való barátsága a Towiañski-féle felekezetbe lépte ota amúgy is megszûnt, a három zsoltár szerzójéhez egy remek alakú verset intézett, melyben ôt a legszentebb érzelmek gyáva megtagadásával vádolta. Kórúlbelúl ilyen volt a külfoldi lengyel irodalom állása 1831-tól 1845-ig. Lássuk, milyen otthon, a lengyel hazai foldón. A kOzállapotok, mindenekelôtt a censura nem engedték fejlódni, sót gátolták és elfojtották. I. Miklós czár uralkodása alatt sem a koltészet, sem a tudomány nem mozoghatott szabadon. Igy a gondolatok kozlésének vágya s ôsztône más úton keresett kielégítést. A regény sokkal nagyobb szerepet kezdett vinni az irodalomban, mint azelótt. Kraszewski József Ignácz (született 1812-ben) mar 1829-ben megkezdte sokoldalú munkásságát s 1830 és 1840 kózt már sokan olvasták ; tehetsége azonban csak a késóbbi években jutott teljes érettségre és csak késóbb mutatkozott nagy hatása. Korzeniowski Józ,sef (született a galicziai Brodyban 1797-ben) Kraszewski mellett ama kor leg- jelesb regényírója. Gymnasiumi igazgató volt orosz szolgálatban, s eleinte a családi élet kóréból vett vígjátékokkal és kózépfajú drámákkal lépett fol, melyek kozûl amazok a Scribe, emezek a Soulié és Dumas darabjaival rokonok. Korzeniowski a jellemrajzban meglehetósen szerencsés; de tulajdonképeni drámai eró csak ritkán mutatkozik színmúveiben. Kétségtelen azonban az az érdeme, hogy az akkori színpadok músorát folyton új meg üj darabokkal gazdagitotta. Rzewuski Henrik gróf (1791 —1866) kiváló tehetséget árúlt el regényeiben és még inkább a XVIII. század életéból vett kisebb elbeszéléseiben, példáúl „Soplica Szeverin úr emlékíratai"-ban. Ezt a múvét annyira kedvelték s oly sokan utánozták prózában és versben, hogy hatása alatt egész külon iskola keletkezett, mely a régi vidéki nemesség életének dicsóítését túzte