Seite - 632 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

632 Az irodalomtörtenet teren ugyan (nehdny csekelyebb ertekü kiserleten kivül) nincs oly munka, a mely az egesz tdrgyat felölelne, de a monographiak becses elömunkalatai titjdn a tudomdny ezen ;iga is szep haladdst mutat. Bartoszewicz Julian, e fölötte szorgalmas es szellemes irö, e teren sok becseset alkotott. Dzieduszycki Möricz gröf, lembergi helytartösagi tandcsos es egy ideig az Ossolinski-intezet gondnoka (meghalt 1877-ben), egyeb müvein kivül Skarga eletet irta meg alaposan. Az irodalmi es szeptani birälatban mindenek- elött Siemienski Luczian vdlik ki. Siemienski 1809-ben született Galicziäban, s mint a legtöbb vele egykorü irö, vegig küzdte az 1831 -ki hadjaratot, mely utan nehdny even dt Lemberg- ben elt Bielowskival es masokkal bensö bardtsägban s velük közös irodalmi munkassdgot folytatott. Akkoriban keszitette a „Königinhofi kezirat" kitünö forditasdt. De szamüztek, s 6 Francziaorszdgba menekült. Ott meg mindig jobbara költeszettel foglalkozik, s erre csakugyan sok tehetsege is volt, de nem eleg arra, liogy elsörangü költöve lehessen. Nagy volt azonban benne — bar akkor meg csak öntudatlanül — a müveszeti szeperzek, mely olyan müremekek ldttara, a milyeket hondban szemlelnie nem volt alkalma, egyszerre kifejlett. Szeptani es mütörtenelmi munkdk szorgalmas olvasasdval annyira kikepezte e veleszületett hajlamdt, hogy rendszeres tanülmdnyok nelkül is finom izlesü es sok ismeretü müertöve lett. 1848 öta Kraköban telepedven meg, az epen akkor alapitott Czas folyöirat szerkeszteset vette at, de annak politikai vezeteset csakhamar kiadta kezeböl, az irodalmi es müveszeti reszt ellenben halaldig ö szerkesztette. Tülzds nelkül allithatö, hogy e szereny helyröl is tetemesen emelte Lengyelorszdg irodalmi es szepmüveszeti kritikdjanak szin- vonaldt. Kivalt a müveszet es annak törtenelme körül vannak elevülhetetlen erdemei, a mennyiben ezen addig elhanyagolt teren helyes fölfogdst es ismere- teket tudott terjeszteni, a müveszet irdnt erdeklödest kelteni s a közizlest müvelni. Nagyobb ertekezesei, melyeket „Irodalmi arczkepek" czimmel adott ki, valöban a különbözö korok többnyire taldlöan jellemzett iröinak arczkep- csarnokdül tekinthetök. Mestere leven az elöadasnak, egyszerü, könnyed es valasztekosan vilagos irasmödja valamennyi kortarsaet fölülmülja. Komoly gondolkodasmödja mellett a finoman enyelgö szellemesseghez is ert. De prözai munkäi nem öltek el benne vegkep a költöt, habdr az okos es nagy müvelt- segu ferfiü e teren is bölcs merteket tudott maga ele szabni. E jözan belata- sanak köszönhetni kecses kis költemenyeinek szep sordt, köztük igen sikerült meseket es mesteri forditdsokat, mindenekelött az Odysseiaet, nemkülönben