Seite - 641 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

V 641 nak és szervezetének ismeretét gyarapították, míg Korzon Tádé annak bclsó intézményeit világította nicg, fóleg Szaniszló Agost korát illetóleg. De Szujski mellett még egy fényes név emlitendö a jclcnkori lengyel tórténetírás terén. Ez Kalinka Valerian, a ki 1826-ban született a Krakó melletti Bolechowicében. Tanúlmányait szülóvárosában végezte s 1848 után a Czas dolgozótársa lett, de a Bach-korszak alatt kénytelen volt Krakót elhagyni. Ekkor Párisba ment, hol Zamoyski Vladiszláv tábornokkal való érintkczése folytán addig ingadozó hitelveit szigorú katholikus mcggyózódés váltotta föl. Mikor I. Miklós czar halála után az orosz uralom alatt álló lengyelség helyzete kedvezóbbre fordúlt és egyáltalán megint lehetôség nyílt legalább újabb politikai hibák elkóvetésére, Kalinka Klaczkóval, a kivel már elóbb barátságot kötött, és Czartoryski Adám herczeggel egyetértve, kinek politikai párthívei valának mind a ketten, arra vállalkozott, hogy az országot ily újabb bal- lépéscktól óvják és Klaczkóval osztozott a már említett „Lengyel tudósítások" szerkesztésében. 1863 után megbízást kapott az akkor már elhalt Czartoryski Adám herezeg életének megírására s azt el is fogadta; de csakhamar belátta, hogy a herezeg életét és munkásságát csak úgy értetheti meg kellóképcn, ha bevezetésúl megírja hozzá az elózó korszak vázlatát. Igy tehát 1868-ban megjelent „Szaniszló Agost király utolsó évei" czímú munkája, mely róvid elóadásban e fejedelem uralkodását kezdetétól 1788-ig tárgyalja s alapos kutatás, találó jellemzés, helyes itélet, politikai érzék és klasszikus elóadás tekintetében olyan tórténelmi monographia, a milyet addig még nem írtak Lengyelországban. E mindenkép mesteri mú azonban, mivel nem egy keserú igazság van benne, sok felól heves megtámadásra adott alkalmat. A mú még nem kerúlt ki teljesen a sajtó alól, midón szerzóje Franczia- országot elhagyva, a resurrectionisták rcndjébe lépett. Egész gondolkodása és érzúlcte már évek óta vonzotta ót a papi pályára. Czartoryski herezeg életének megírása így abbamaradt. De midón évek múltán egy jarosíawi apáezakolostor káplánja lett és ott tóbb szabad ideje volt, megint visszatért tórténetirói munkásságához. Elsó munkáját úgy is csak bevczetésnek tekintette, mely az 1788. évvel megszakad, s most az itt elejtett fonalat fólvéve, a „négy éves (alkotmányozó) országgyúlésu mcgírásához fogott. Ez tudvalevóleg nevezetes fordúlópontja a lengyel tórténelemnck. Makacs küzdelcm szintere volt ez az országgyúlés, a melyen az egyik párt a hagyományos régi intézmények fón- tartásáért harczolt csókónyós elfogúltsággal, míg a másik az állam, jog és társadalom új, korszerú fólfogásával szállott síkra. A gyózelem a haladópárté G. 81