Seite - 642 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

642 lctt, mcly az 1791 május 3-ki alkotmányban érte cl kitüzött czélját. foggal tekintik tehát ez országgyúlést a lengyel torténelem egyik legfényesebb mozza- natának. Mikor azonban a tOrténetiró ez esemény indító okait vizsgálni kezdte s azt a kérdést volt kénytelen magamagához intézni, vajon miért nem nagyobb erélylyel és óvatossággal hajtották végre a nagy múvet, s miért kellett annak végre is dugába dólnie: az általános és magában vé ve eléggé jogosúlt esodá- lattal ellentétben több oly jelenséget kellett fölfedeznie és kiderítenie, a mit ó vagy politikai hibának, vagy fogalomzavarnak, vagy hiszékenységnek, vagy a pártállással járó elfogúltságnak látott és magyarázott. Ez bizony bántotta az olvasókat és a szerzót isrnét sokféle támadásnak tette ki. De jeles védókre is talált (elsó sorban Popiel Pálban), kik tárgyilagosságát kimutatták. A „Négy éves országgyúlés" elsó kótetének megjelenése után a szerzót a resurrectionisták lembergi társházának és nevelóintézetének fónókévé nevez- ték ki. Itteni nagy elfoglaltsága miatt a mú második kötete csak lassan készúlt el, s alig jelent meg, mikor Kaiinka rövid betegség után 1886 deczember 16-án meghalt. Hagyatékában megtalálták a harmadik kötet elsó fejezetét, mely az 1791 május 3-ki emlékezetes ülés tórténetét beszéli cl. Ezzcl a mú legalább némikép befejezetté lett. Kalinka kiváló hírlapíró is volt, s mint ilyen a katho- likus szellem egyik legmunkásabb éltetóje, kinek tevékenysége az irodalom szúkebb határain túl, a kózélet minden terére kihatott. A tudományos akadémia e közben olyan góczponttá lett, a mely számos erót gyújtótt egybe közös munkásságra, a kik ez intézcttól hathatós buzdítást nyertck. Sok tortént kivált a jogtorténelem terén, részben külOnfélc kiadványok, részben onálló munkák által, s ezért fókép Bobrzynski, Piekosiñski, Ulanowski, Balzer és Abraham tanároké az érdem. A bölcseleti írók kózül elsó helyen Pawlicki István emlitendó (A góróg bólcselet tórténete, A positivismusról s annak egyes képviselóiról, Renanról, stb. irt múveivel), ki mellctt még Morawski Marián, Raciborski Sándor (Lembergben), továbbá Straszewski Móricz, a bölcselet tañara a krakói egyetemen, Skrochowski Ignácz, mint a spiritualista, és Marburg, mint a materialista irány kóvetójc említhetók. A természettudományi vizsgálódásokat egyes szakbizottságok vezetik, a melyek tagjai és dolgozótársai az egész országban munkálkodnak. A földtani kutatások (melyeket Kreutz Felix és Szajnocha Vladiszláv, a torténetíró fia, valamint Bieniasz és Zar^czny gymnasiumi tanárok vezetnek) az idószakonként megjelenó galicziai földtani adaszban látnak napvilágot. A nóvénytani munká- latokban Janczewski Ede és Rostafiñski József tanárok vezetése alatt számosan