Seite - 643 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

vesznek részt, míg az állattaniak terén Wierzejski krakói és Dybowski lembergi tanárok az irányadók. E három csoport együtt a természetrajzi bizottságot alkotja, mclynek Rostafiñski tañar az elnöke. Az embertan múvelói közt Majer József, az akadémia volt elnöke a vezér, ki az elhúnyt Kopernicki Izidor, továbbá Sciborowski, Bogdanik, Buszek, stb. segítségével egybeállította Galiczia lakosságának anthropologiai jellemrajzát. Az óskori embertannak kiválóan sok a munkása (így az 1897-ben elhalt Ossowski és Sadowski N. J., Umiñski P., Przybysíawski, Demetrykiewicz, Ziemi^cki) és lelkes pártfogója, minó Dzieduszycki Vladimir gróf. Az ethnologia terén, a mely az egész hajdani Lengyelországra kiterjed, legtöbb érdemet az 1890-ben elhúnyt Kolberg Oszkár szerzett Lvd (a nép) czímú terjedelmes és dús tartalmú munkájával. A régiségtan, a melynek mar régóta egyengették az útjait egyes mú- kedvelók és gyújtók, a kikhez utóbb oly szaktudósok is csatlakoztak, mint Rastawiecki Ede, Przezdziecki Sándor és -Lepkowski József tanár (meghalt 1893),'a legutóbbi évtizedek alatt igen follendúlt. A mútórténelem ellenben csak a legújabb idókben kerúlt sorra, de annál nagyobb azota e téren a kiváló szakértelemmel folyó komoly munkásság buzgalma. Sokotowski Marian tanár, •Luszczkiewicz Vladiszláv, Pryliñski (meghalt 1895), Stryjeúski, Odrzywolski, Zacharyewicz építészek, valamint oly múbirálók, mint Tomkowicz Szaniszló, Antoniewicz János tanár, Skrochowski Eustachius (meghalt 1895), Mycielski György (egyetemi magántanár), Górski Konstantin, és egyes különleges ágak múvelói, mint Lepszy Lénárd, Lengyelország múvészettórténelmének részleteit annyira tisztázták már értekezéseikben, hogy azok alapján az egésznek áttekint- hetó képbe való osszefoglalása a legközelebbi jóvóben várható. Ez a festészetet illetóleg az 1764-tól 1864-ig terjedó évszázadra nézve már meg is tortént a föntebb említett Mycielski Gyórgy gróf befejezett munkájában. Itt kell megemlékeznünk Loziñski Vladiszlávról, a jelenkor egyik legfinomabb ízlésú múértójéról és legragyogóbb tollú irójáról is, a ki ugyan sajnálatosan keveset ir, de úgy értekezéseiben, mint elbeszéléseiben kiváló tehetségéról tesz tanúságot, Patrycyat i Mieszczañstwo Lwowskie (a lembergi patriciatus és polgárság) czímú nagyobb munkájában pedig a lengyel múveltségtórténelem egy érdekes fejezetét írta meg kitúnó hivatottsággal. A klasszikus nyelvek és irodalmak tanúlmányának, valamint az óssze- hasonlító és lengyel nyelvészetnek képviselói Galiczián kivúl Brückner berlini tanár, Kartowicz, Kryúski, Przyborowski s még mások, Galicziában pedig 81*