Seite - 647 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

647 études de diplomatie contemporaine" és „Les deux Chanceliers", melyek egész Európának lévén szánva, a legszélesebb körben érthetô nyelven írvák. Az elsô annyira magára vonta Ausztriában az intézô körök figyelmét, hogy Beust gróf a szerzôt a külügyminiszteriumhoz hítta meg. Azonban Klaczko 1870-ben kilépett az államszolgálatból s ezentúl politikai kérdésekról sem irt többet. Azóta csak egy Danteról való tanúlmány, a „Causeries Florentines (1880) és egy a renaissanceról szóló nagyobb munka tôredékei mindaz, a mit korának e legfényesebb tollú lengyel stilistája és legalaposabb politikai írója kôzzétett. Néhány évvel ezelótt (szerzójük halála után) gyújtotték egybe és adták ki Popiel Pal kisebb munkáit és czikkcit, s a lengyel irodalom számára e réven egy igen kiváló politikai író múveit mentették meg. Popiel Pal 1806-ban született Krakóban s mar ifjú éveiben nagy szorgalommal látott az állam- tudományok tanúlásához. Az 1831. évi hadjáratot mint ônkéntes közkatona küzdte végig; ezután pedig birtokára visszavonúltan tanúlt, dolgozgatott, de csak keveset és csak alkalmilag írt. Kisebb munkái többnyire névtelenúl, a Grasban közölt czikkei mind név nélkül jelentek meg, s így mint író nem igen lett ismeretessé. Mikor azonban 1863 után az ú. n. „organisatiók" eilen tiltakozott, sokfelól támadták ugyan, de többre nézték és vitatkoztak vele. Mindig íóvid és szabatos íratai lassanként ama kor minden kérdésére kiter- jedtek. Popiel nem rendszeresen tárgyalta ugyan az egyes kérdéseket, de az államtudományokban és a jogbölcseletben oly rendszeres képzettségú volt, mint talán senki más ósszes kortársai és pártfelei közul. Széles köru, fóleg lengyel tórténelmi ismeretei, a torténelem helyes megitélése, nagy múveltsége, íinom ízlése és nagy tapasztaltsága, mindenek fölött pedig emelkedett erkölcsi álláspontja, mely minden íratát és egész életét jellemzi, évról-évre nôvelték tekintélyét. 1892-ben halt meg. A szigorúan tudományos rendszerú politikai és jogbölcseleti munkák sorából a legkiválóbb Janiszewski jános püspöknek „Az egyház és a keresztény állam" (Kosciól i pañstwo chrzescijañskie) czímú könyve. A szerzó, ki a poseni egyházmegye segédpíispoke volt, s mint hitszónok, theologiai és politikai író egyaránt jeleskedett, kevéssel e munkája befejezte után, 1891-ben elhúnyt. A napisajtóról itt nem szólhatunk, mert megitéléséhez annak valamennyi különbözö irányát, kóztük nem egy téveset is jellemeznünk kellene, a mi egymaga terjedelmes tanúlmányt kóvetelne. Csak annyit említünk, hogy Mann Móricz halála után Kozmian Szaniszló lépett a Czas szerkesztóségében az ó helyébe. Elsô s eddig még egyetlen könyve a Rzecz o Roku /S63 (az 1863.