Seite - 649 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

a melyet a legrégibb szláv tórvénygyújteménynek tartanak. Létesítóje Boles Jaroszláv, Nagy Vladimir utódja a kiewi trónon. A XII. század második felében Halics foldjén Vladimirko, Román és DaniJo fejedelmek boles kormányzata alatt a politikai és irodalmi életnck új fészke keletkezett, habar Kiew még mindig magasan állott Halics fólótt. Nevezetesen Kiewben készúlt az ú. n. Nestor-féle krónika (mai alakjában a XII. század elejéról való), mely nem csupán Kiew és a keleti szlávság torténetének elsó híteles kiitforrása, hanem az osszes szlávok tórténelem elótti korára vonatkozó tudósításai tekintetében is páratlan beesú. Azonban alakjának eredetiségét, valamint nagy koltói értékét tekintve e kor osszes irodalmi ter- mékeit folúlmúlja az Igor hadjdrata a polowcok ellen czímú epikai kóltemény. Nagy tehetségú, de kozelebbról nem ismert szerzóje valószinúleg 1187-ben írta e hós-éneket, melybe nem csupán az elótte élt krónikások fóljegyzéseinek koltói részeit, hanem a szóbeli hagyománynak tapintatosan megválogatott elemeit is folvette s az egészet a legrégibb szláv kóltészet páratlan emlékévé alkotta. E kóltemény, mely az ukrainai dumákban szokásos bánatos hangon énekli meg a szerencsétlen végú hadjáratot, Halics fejedelmét, Jaroszlávot, magasztalva említi. A XII. század tobbi emlékei kozúl figyelemre méltó a Halicsi vagy Kryíosi evangelium (1 143). Ennek az egyházi szláv nyelve ugyanis némely nyelvtani sajátszerúségében a mai rutén nyelvjárások sajátságait mutatja. E nevezetes nyelvemlék ma a moszkvai zsinati kónyvtárban van. Az évkOnyvszerú fóljegyzések szokása Kiewból Woíyñiába és Halicsba is elterjedt, s minthogy Halics trónján tobb jeles fejedelem ült, tetteiket még kortársaik megírták. E fóljegyzéseken alapúl és a kiewi évkónyvekhez csat- lakozik a Román herezeg családjának egyik hivétól, a XIII. század vége tájáról való wolyniai-halicsi krónika (1205 —1292). Szerzóje igen fólvilágosúlt ember lehetett, a ki czéljaira jól fol tudta használni a szemtanúk élbeszéléseit és a hivatalos kútforrásokat, s e mellett múvének koltói színezetet is ad. Midón a mongolok vad csordája 1240-ben Kiewet, Halicsot és sok más rutén várost fóldúlva, az országot ádáz pusztítással járta végig, Halics feje- delme, Daniío, IV. Incze pápához fordúlt segedelemért, s ezért eserében folajánlotta a római egyházzal való egyesúlést. Dando azonban a kért és meg is igért segítség helyett csak királyi koronát kapott (1253-ban), s így meg is maradt népével együtt az ó-hiten. A mongolok betórései kOvetkeztében a halicsi fejedelemség müveltségi állapotai nagyon aláhanyatlottak. Egyes férfiak, így Vaszilkovics Vladimir fejedelem, a kit a woíyniai-halicsi krónika (az 1 288. évre G. 82