Seite - 653 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

653 A torténelmi irodalomnak is van cz idôbôl egy igen credeti lembergi krönikäban nevezetes emléke, a mely mintegy kôzéphelyen ¿11 a régi fejedelmi és az lijabb egykorii kozâk krônikâk között és nagyobb részben csak galicziai eseményekrôl emlékezik. A czimc Lwoivskaja Litopyà (lembergi krônika). Valôszinûleg a stauropigiai intézet valamelyik vilâgi tagja irta, s az 1498. évvel kezdôdve 1649-ig tart. A XVII. szâzadban élt szerzô a XVI. szâzadra vonat- kozölag rövid évkônyvszeru fbljegyzésekbôl meritett, 1605-ön innen azonban ônâllôan folytatta mûvét, s itt-ott mint szemtanü irja le az eseményeket. III. A XVIII. szâzad folyamân a galicziai rutén irodalom teljes pangâsra jutott. Az elernyedés oka az volt, hogy a hosszu lengyel uralom alatt a rutén nemesség és vele az egész értelmiség nagyobb részt jezsuitâk vezetése alatt allô iskolâkban tel- jesen ellengyclesedett és a mûveltsége ellatinoso- dott. A vilâgi papsâg pedig, a mely még nem mondott le egészen az Mohylnyckij Antal. anyanyelvérôl, a legszâ- nalmasabb tudatlansâgban és szegénységben sinylôdôtt. Csak az egyesûlt fclekezetû basilianus-barâtok, kik közül többen Rômâban végezték tanùl- mânyaikat, dicsekedhettek meglehetôs nagy mûveltséggel, âmde ezek mâr többnyire elidegenedtek a rutén muveltségi tôrekvésektôl. Azon idô tâjban, a mikor Lengyelorszâg elsô fôlosztasàval (l 772) a vorôs-rutén fejedelemségek (Galiczia) Ausztriâhoz kerultek, a rutén nemzeti elem mâr jôformân csak a jobbâgystigbôl és a papsâgbôl âllott. Mindenekelôtt tehât a rutén parasztsâg folszabaditiisâra kellett, s csak ezutân lehetett a fôl- vilâgositâsâra gondolni. De a jobbâgysâg megszûntetése (1782) utân sem gyökeresedhetett meg addig a népoktatâs, a mig elôbb a papsâg nem emel-