Seite - 656 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

656 melyek Moszkvâban jelentek meg elôbb 1863, 1865 es 1878 a „Ctenia obsiestwa istorii i drewnostej" kiadvânyai kôzt, majd 1878-baa négy kôtetnyi kûlônlenyomatban is. Wahylewyc Jânos (1811 —1868) a szlâv -nyelvekkel és irodalmakkal, valamint tôrténelemmel és néprajzzal foglalkozott. Kùlônôsen az ô-rutén irodalom emlékeiben bûvârkodott és lengyelre forditotta Nestor krônikâjât, meg az Igor hadjâratârôl szôlô kôlteményt, a melyhez kimeritô lengyel kommentârt is irt. Az 1848. év a rutén nemzet ûjjâszilletésének mozgalmâban fôkép azért oly nevezetes, mivel ez évi oktôber 19-én ult egybe Lembergben az ûgy nevezett tudôs gyulekezet, hogy a rutén nyelv és irodalom fôllenditésének ùgyérôl tanâcskozzék. Kiemelkedik e mozgalombôl két hazafi : a kôltô Ustyjanowyc Miklôs, az akkor mâr elhalt Saskewyc barâtja, és Holowackij Jakab. Mind a ketten lelkesen vitattâk a rutén nyelv fejleszthetôségét s kôvetelték, hogy a rutén népnek legyen az orosz és lengyel mellett sajât ônâllô irodalma. E gyûlekezet mâsodik ulésén olvasta fol Holowackij a rutén nyelvrôl szolô nagy becsu értekezését. Ez évben alakult meg a „Holowna ruska Rada" czimû rutén politikai egyesulet és a „Halyckaja Zorja" czimû rutén folyôirat. Az uj életre kelt szellemi mozgalom vezéreiûl két kôltô szerepel : Ustyjanowyc Miklôs és Mohylnyckij Antal. Ustyjanowyc Miklôs (1811 —1885) tôbbnyire lyrai kôlteményeket, de néhany elbeszélést is irt, melyeken Sue Jenô és Scott Walter hatâsa lâtszik. Mohybiyckij Antal (1811 —1872) mâr 1839-ben irt egy szép lyrai kôlteményt („Emlékezés a régi idôre"), a mely utân tiz évig hallgatott. Csak a korszakot alkotô 1848. év râzta fol ismét. 1849-ben a Napoléon hadjâratai korâban jâtszô, „A rutén katona" czimû népies elbeszélô kôlteménye jelent meg, s ugyanekkor sikerûlt forditâsât adta Schiller „Der Graf von Habsburg" czimû balladâjânak. Ez évben egy nagyobb elbeszélô kôltemény, „A manawai kolostor" megirâsâhoz kezdett, melynek elsô része 1852-ben jelent meg Przemyélben s oly lelkes fogadtatâsban részesûlt, hogy a kôltôt honfitârsai Goethe és Mickiewicz mellé helyezték. Jôllehet a galicziai rutén irodalom ûjjâszùletése természetes fejlôdést igérve induit meg, 1853-ban mégis pangâst lâtunk bekôvetkezni a tehetsége- sebb galicziai irôk munkâssâgâban. Elnémûlt Mohylnyckij is, HuSalewyi Jânos pedig, a ki 1848 ôta szâmos lyrai verset irt, tovâbbi munkâiban afféle felemâs nyelven kezd szôlni, a mely sem rutén, sem orosz. Zubryckij, a