Seite - 657 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

657 törtenetirö, orosz nyelven irja meg Halics es Ladomeria fejedelemsegek tör- tenetet, es Hotowackij 1851 öta szinten sajätszerüen eloroszositott nyelven szöl ugy egyetemi elöadasaiban, mint müveiben. E ket ferfiü peldaja benitö hatasü volt, valamint a tudös Petrusewyf Antal kanonoke is, a ki szinten ätallotta szamos törtenelmi dolgozatäban a ruten nyelvet hasznälni. Ily körül- menyek közt nem csoda, ha a ruteneknek meg különben is gyönge szellemi elete pangott, minek következteben az 1857 es 1860 közötti idöközben a Becsben megjelenö felhivatalos „Wistnyk" (Hirmondö) mellett egyetlen ruten nyelvü politikai vagy irodalmi folyöirat sem volt. E zsibbadtsagböl 1859-ben ebredtek föl a rutenek, midön az orszagos kormany a latin betüket akarta rajuk eröszakolni. E kiserletet a rutenseg hatärozottan visszaütasitotta, es a kormany engedett. Ezen Abecze-pör alatt D'idyckij Bohdan vezette honfitarsainak müvelödesi törekveseit. 1861 öta a „Slowo" czimü politikai lapot szerkesztette s az oroszra tämaszkodö irodalmi nyelv teremtesen faradozott. D'idyckij ezen törekvesei azonban ellenzesre talaltak az ü. n. ukrainopkilek taboraban. E lelkes iQü emberek, elragadtatva v v Sewienko Taras, a legnagyobb es Saskewyi öta Galicziaban is ismert ukrainai költö müveinek szepsegetöl, a nemzetisegi eszme zaszlaja ala sorakoztak. Közülök azok, a kik irodalmi tehetseget ereztek magukban, — igy Zarewyc Eedir, Saskewyi Vladimir (Marciän fia), Kiymkowyö Xenophon, Horbal Konstantin, LukasewyC Longin, — D'idyckij uralkodö älläsa eilen szövet- kezve, sajat irodalmi vällalatokat alapitottak. Igy keletkeztek egymäsutan a „Veöernyci", rMeta", „Nywa", „Prawda" czimü folyöiratok. Különösen sokoldalü volt kivalt Klymkowyc Xenophon munkassiiga, ki nemcsak költö, hanem jeles publicista is volt s az oroszbarat iränyzat elleneben lelkesen vedte a galicziai rutenek önallö nemzetisege ügyet. A ruten közmüvelödes erdekeinek vedelmere 1868 deczember 8-an több lelkes iljti honfi megalakitotta a Proiwita czimü irodalmi egyesületet, mely üdvös müködese folytän az orszägban csakhamar mind több hivet toborzott. Az 1849-ben alapitott „Hatycko-ruska Matyda" ugyanis inkäbb egyhäzi szläv nyelvü imakönyvek es tudomanyos munkäk kiadasät tüzte ki czeljaül s kevesbbe foglalkozott a nep müvelesevel. A „Proswita" ez iranyü eredmenyes munkiissagät hathatösan tamogatta az 1873-ban Lembergben alakült Sewcenko- egyesület, a mely könyvek es folyöiratok kiadasan kivül tudösok es irök gyülesezesei ütjan is igyekezett a nemzeti müvelödes fejlesztesere. Kitüzött czelja elerhetesere sajat nyomdät is allitott. 1892 öta ez egyesület mödositott G. 83