Seite - 660 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

660 Egészen ellentétének teki'nthetô Maélak Vladimir (szül. 1858), ki 1879 öta megjelent nagy szâmù lyrai kôlteményében derûltebb vilâgnézet tolmâcsa. Az iÇabbak kôzûl szintén leginkâbb lyrai versckkcl léptek fol Hrabowyc H., v Schneider Julia, Makowej O., Siurat V. és mâsok. A szépirodalmon kivul a tôrténetirâsnak is tâmadtak szorgalmas mun- kâsai a galicziai rutének sorâbôl. Sok tôrténelmi mûvet irt rutén, lengyel és német nyelven Saranewyè Izidor, kinek legfontosabb munkâja „Halics és Ladoméria fejedelemségek tôrténete" (Lemberg 1863). Irt tovâbbâ egy tôrté- nelmi elbeszélést is „Halska Ostrozska" czimmcl, a melyben a komoly tudo- mânyos târgyat népszeru alakban dolgozza föl. Üdvösen munkâlkodtak e téren Kaëala Istvân, Partyckij Emil, Ceiewyi Julian, Barwinskij Sândor, Zakiynskij Kornél és még mâsok. Kaâala (megh. 1888) ügyes tollal irt tôbb népszeru tôrténelmi értekezést. Partyckij (megh. 1895) hona ôstôrténelmét igyekezett vâzolni monographiâiban, melyek azonban olykor szigorûbb tôrténelmi birâlat nélkûliek. E mellett nyelvészeti tanûlmânyokkal is foglalkozott s egyebek kôzt az Igor hadjâratârôl szôlô hôskôltemény homâlyosabb helyeinek megmagya- râzâsât is megkisérlette. Ceiewyö (megh. 1892) buzgô tôrténetbûvâr volt s fôleg a manawai kolostorrôl irt munkâjâval vetett vilâgot a galicziai rutének régibb muveltségi âllapotaira. B arivinskij Sândor népszeru rutén tôrténelmet irt (1889) s eddig tizenôt kôtetet kôzôlt a rutén tôrténelmi kônyvtâr soroza- täban. E mellett politikai és mûveltségtôrténelmi dolgozatok forditâsâval és v a paedagogiai egyesûlet, valamint a tudomânyos czélû SewCenko-târsasâg follenditésével is nagy érdemeket szerzett. A korân elhûnyt Zaktynskij is tôbb alapos monographiât irt. A tôrténetirôk kôzûl emlitendôk még Katytowskij O., Matijiw Ivân, Zaryckij Szevér és Weiyôko G. A népnck szânt tôrténelmi kônyveket D'idyckij Bohdan, Ilnyckij B. és mâsok irtak. Mostanâban a lembergi egyetem tôrténelem-tanâra, Hruscwski M. fejt ki sikeres munkâssâgot ûgy is, v mint a Sewfenko-egyesûlet tôrténelmi szakosztâlyânak igazgatôja. A rutén nyelv és irodalom buvârainak is nagy a szâma. Rutén nyelv- tanokat irtak : Luckay, Lewyckij Jôzsef, Lozynskij Jôzsef, WahytewyC Jânos, Hotowackij Jakab, D'acan Fûlôp, Osadca Mihâly (kinek nyelvtanât harmadik kiadâsban Onyskewyi J. és Lepkij O. rendezte sajtô alâ), Ohonowskij Emil, v Smal-Stockij Istvân, Saskewyë Gergely, Hlibowyckij Jânos, Popowyi Emil és mâsok. Ohonoivskij (Ogonowski) Emil (szül. 1833, megh. 1894) a rTanûl- mânyok a rutén nyelvrôl" (1880), egy rutén nyelvtan (1889) és rutén irodalomtôrténet (hat rész, 1886 — 1894) szerzôje. Kiadta egyebek kôzt a régi