Seite - 661 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

661 ruten nyelvemlékeknek egy válogatott, magyarázatos, szótárral és nyelvtannal ellátott gyújteményét s ezenkivül számos széptani biráló és nyelvészeti érte- v kezést is írt. Az ó szerkesztésében jelent meg 1893-ban Sewíenko Taras múveinek a nevét viseló egyesúlet rendezte mintaszerú kiadása. írt még két drámát is, a FecTko Ostrozskij és a Halska Ostrozska czímüeket. 17 éven át volt a „Proáwita" nevú kozmúvelódési egyesúlet elnöke s másfél évig a v Sewíenko-egyesúlet irodalmi és nyelvészeti szakosztályának igazgatója. Svial- Stockij István a rutén névragozás analogiáiról szóló alapos értekezésén s még néhány más dolgozatán kivúl 1893-ban egy nyelvtant szerkesztett, a melynek különösen az alaktani része válik ki alaposságával. Tanára a czernowitzi egye- temen OnyskewyC Ignácz volt, a ki 1877-ben a „Rutén k0nyvtáru-t alapította s maga adta ki annak két kotetét. A rutén irodalomra vonatkozó birálati dolgozatokon kivúl Kocowskíj Vladimir az Igor hadjáratáról szóló hóskólteményhez magyarázatokat és egy v monographiát írt SaskewyC Marciánról és koráról, az ifjú Kotessa Sándor v pedig 1894-ben tanúlmányt Mickiewicz lengyel kóltónek Sewöenköra gyakorolt hatásáról. Említendók még: Studyñskij C., ki a XVII. század egy irodalmi emlékét (a Perestoroha = Intelem czímút) dolgozta fól gondosan, továbbá v JarosewyC R., Makaruska O., Kopaí J., Síurat V. és mások. A szótárírás terén is több szakférfiú munkálkodott; így Partyckij a görög- katholikus seminariumi nóvendékek által a 60-as években gyújtott anyagból v v egy német-rutén szótárt szerkesztett, Zelechowskij (Zefcchiwskij) Jenó pedig egy rutén-német szótárt írt. Werchratskij Iván a szótáríráson kivúl nyelvtani és különösen nyelvjárástani búvárlatokkal is foglalkozott, melyek éles itéletre és széleskorú készúltségre vallanak. Irt több természetrajzi munkát és értekezést is, s e mellett mint költö és kivált múfordító is szép sikereket mutat föl (lefordí- totta a königinhofi kézíratot és Slowacki „A pestisesek atyja" czímú költe- ményét). A szótárírók kozé tartozik még -Lewyckij Konstantin, ki 1893-ban jogi múszótárt adott ki, 1889 óta pedig rutén nyelvú jogtudományi szemlét szerkeszt. A hittudományi írók közul nevezetesebbek : Harasewyö Neustem Mihály báró, Dobrjañskij Antal, Malynowskij Mihály, Sembratowyí Szilveszter érsek, Peles Julián püspök, Bartosewskij J., Pjurko B., Komarnyckij J., Taiiackewyí D., Toronskij Elek, Husar Jenó, Melnyckij J. és mások. Dobrjañskij torténelmi monographiákat, Toronskij pedig elbeszéléseket is írt, valamint néprajzi, nyelv- tudományi és irodalomtorténeti dolgozatokat. TañaíkewyC egyúttal több népszerú társadalomtudományi és múveltségi írat szerzóje.