Seite - 666 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

666 (1455) való Szent Bernât kápolnája Grybówban, melynek egy oszlop által ketté osztott nyílású kapuján csúcsíves-kori fólírás van. A kapunak építészeti részletei kóból való minta szerint készúltek. Tóbb emlék maradt fônn a XVI. század elejéról. Ilyen elsó sorban Skrzyszów kózségnek nagyságánál fogva kiváló temploma, melyet utóbb éjszaki oldalán emelt toldalékkal kibóvítettek. Ez a templom, csúcsíves múvé- szetú díszes oldalkapuján levó fólírás szerint, János ácsmesternek 1517-ból való múve. A Biecz melletti Libusza kózség templomocskája gondos kimunkáltságú boltozatánál és diadalívénél, nemkülónben karcsú tornyainak, meg oldalfalainak arányosságánál, legkivált belsejének színes díszénél fogva figyelemre méltó. János prépost építteté 1523-ban. További emlékek: Dçbno, a Dunajec melletti Nowytarg, a Biecz melletti Binarowa kózségek templomai, melyeknck belsejét diszító jelképes festmények 1660-ból valók; továbbá a Roznóv melletti Przydonica kózség temploma, melyet Pál ácsmester 1527-ben épített. Ennek csúcsos ívú három kapuja a szomszédos Wielogtowy és Zbyszyce kózségbeli kó templomok kapuinak mintájára készúlt. Kruzlowa kózség templomának festett dísze a Libusza kózségbeliéhez hasonlít. Megemlítjük még Ptaszkowa, Lipnica és Korzenna kózségek templomait. Festói hatásúak a galicziai rutének kicsiny fa templomai (cerkiewki) ; hasonlók fordúlnak eló a Kárpátok lejtóin is. Ezen építmények ama vidéken jellemzô részei a rutén faluknak és egyszersmind legszebb alkotásai a borona- falú építési rendszernek. Elrendezésük és építésük a késó byzanczi templom mintáját kóveti. A rutének lakta vidékek legrégibb templomai kivétel nélkül kóból épûltek ugyan, azonban a múvészetápoló fóbb helységektól távol esó vidékeken a kómúvesek és a kófaragók hiánya kóvetkeztében meghonosodtak a fa templomok is. Ezen rutén templomok tulajdonképen nem kózépponti elrendezésú épít- mények, hanem a hosszanti tengely irányában kelet felé terjeszkednek és három osztályból állanak, a mi világosan fólismerhetó úgy az alaprajzon, mint a fól- építésen. Három osztályuk a kóvetkezó: nyugat felól az elócsarnok, melyhcz a bejárat fólótti kiszokelló karzat csatlakozik ; belebb kelet felé a hajó, s végúl az ikonostasis által a hajótól elválasztott bema, azaz szentély, mely gyakran sokszógúen záródik. Az épúlet e három részét egy-egy kupola jelóli, melyck kózúl a kózépsó legmagasabb. A késó byzanczi, falazott kupoláknál jóval magasabb; a tóbbé-kevésbbé zárt csoportban emelkedó ilyen kupolákhoz alúl tóbb tornácz (soboty) csatlakozik és a zsindelylyel burkolt falakat védó, szintén