Seite - 669 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

669 ellenben ép állapotban van a Dunajec mellctti Zakliczyn, Rymanów, Lisko, Zabno, Krosno s még több kis város piacza. Az oszlopok also része, mint az emlitett templomokban, itt is négvzetes, felsó felük azonban lemetszett élú és fejük egyszerú. Hasonló fa építmények a régi nemesi udvarházak, a zsidó imaházak (Jaldonów) és a magtárak közt találkoznak. A román ¿pítés kora. A Visztula vidékének ósrégi helységei és azok püspöki székhelye, azaz Krakó által, a melynek lakosai részint lengyelek, részint pedig nyugati országokbeli kereskedók voltak, a mai Galiczia éjszaki része elég korán, mar a XI. században megismerkedett nyugati Europa épító múvészetével. Krónikások homályos fóljegyzései szerint, melyeket a mai tudomány megerósit, a Rajna vidékéról bevándorolt benczések épitkeztek volna Krakóban és annak kórnyékén; emlittetik továbbá, hogy fejedelmek és püspökök mar a XII. század elótt tevékenyek lettek volna az építkezés terén. Kétségtelenúl a legrégibb épitészeti emlék a krakói várhegyen levó székes- egyház fóldalatti sirboltja, melyet i i io-ben Maurus püspök szentelt föl. A XIV. században csúcsívesen újjá épitett székesegyháznak nyugati oldalán a föld alatt van Krakó legrégibb román építményének a maradványa. E sír- boltot oszlopok két rendje egyenló szélességú három hajóra osztja; az oszlopokat hevederek kötik össze; ezeknek kozét tizenkét keresztboltozat tölti be; a bolto- zati süvegek élben találkoznak. A sírbolt nyugati oldala félkorú apsisszal végzódik, a mi világos jele annak, bogv az crcdeti templomnak a Rajna vidéki minta szerint úgy nyugati, mint keleti oldalán is volt apsisa. Falai hatalmas koczkakóvekból épúltek; az oszlopok törzse és koczkaalakú feje egy-egy darab kó; a tagoltság igen kezdetleges, de a részletek gondos kimunkáltsága az egyszerúség mellett is elárúlja az építésznek, meg a kófaragónak ügyességét, valamint azt is, hogy ezek külföldi iskolában tanúltak. Krakóban Szent András, Adalbert és János temploma képviselik a XII. századot, és egyszersmind megjelölik a várhegy alatti városrésznek fából épíilt román kori házai közt vonúló régi útat. Ezen templomok román marad- ványaiból megtudjuk, hogy falaik kisebb faragott kovekból épúltek, továbbá hogy egyhajósak és lapos mennyezetúek voltak. Más hatásra valí a benczések által Sieciechówban épitett Szent András templom, a melynek keleti oldalán egy apsis van, nyugati homlokzatán pedig fönt nyolczszögbe átmenó két torony emelkedik; díszítménye szászországi mintát követ. Ugyanitt két másik templomnak ninesen tornya és az egyiknek szentélye egyenes fallal záródik.