Seite - 670 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

670 A XIII. század elsó felében Krakóban és kOrnyékén a román építészet más formákkal és más építési anyaggal divatozott. A franczia czisztercziek a XII. században benépesítik a lengyel kolostorokat és a XIII. század folyamán hozzáfognak az építkezéshez, a mivel kapcsolatban megbonosodnak a boltozatos tcmplomok. A boltozat azonban csúcsos ívú. A mai Galiczia határain túli, faragott kóból való építkezés Krakó XIII. századbeli építészeti emlékeire semmi hatással nem volt. Galiczia e vidékén a XIII. század elejévcl kezdódik a tégla használata; hosszanti hajós vagy pedig kercsztalakú templomokat építenek és a szerfülott meghosszabbított szcntélyck a cziszterczi hagyomány szerint egyenes fallal záródnak. A Domonkos-rendieknek koszoni Lengyelország a sima és a préselt díszítményú téglák használatát. A lengyelországi épitészctnek kózOs sajátsága ez a sziléziaival. A krakói Domonkos-rcndi templom régi részei, az Odrowaz Iwon krakói püspók által alapitott szentély, jelesúl annak árkádos disze és préselt téglával kirakott Ove hasonlít a Szent Jakabról nevezett s jó állapotban levó sandomierzi szép templomhoz. A diszitésnek ugyanezen módjával találkozunk Staniatkiban a Benedek-rendiek templománál, mely 1234-ben épúlt. Ezen szép kimunkáltságú építmény anyaga tégla és kó; szentélye román, hajója ellenben átmeneti múvészetú; amannak hevedereken nyugvó, bordas keresztboltozata van, emennek kozepén nyolczszogletes pillérek állanak, melyeket csúcsos ívú hevederek kotnek óssze. A krakói késó román épitészctnek téglából és faragott kóból épúlt legszebb múve a Krakó melletti Mogila faluban- levó cziszterczi apátsági templom, mely a XIII. század elsó felében készúlt el, s ugyan akkor szenteltetett fol is; építészeti részei nagyobbára nía is jó állapotban vannak. Galicziában ez a legfontosabb román építészeti emlék. Cziszterczi elrendezésú; kereszthajója és négy kápolnája van; kózéphajóját az oldalhajóktól pillérek választják el; a kózéphajó egy szakaszának az oldalhajókban két szakasz felel meg. Ma bemeszelt belsejét eredetileg voros és szürke szinú téglák váltakozó rétegei díszítették. A krakói Ferencz-rendi templom oromfalai, a prémontrei apáezák kolostortemploma Zwicrzyniccben Krakó mellett, a dziekanowicei templom maradványai szintén román múvészetú téglaépítmények és átmenetúl szolgálnak a csúcsíves rendszerre, mely a XIII. század végén és a XIV. század elején kezdett Krakóban meghonosodni és csakhamar uralkodóvá lett az egész vidék egyházi építkezésében. A régi Halics terúletén eszkozolt ásatások útján csak az újabb idóben kerúltek napvilágra tobb XII. és XIII. századbeli rutén templom alapfalai.