Seite - 672 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Galiczia (2), Band 19/2

672 pedig három- és négyszogletú, színes téglákból kirakott mintákkal díszítették. Elrendezésüknek vannak rejtelmes részletei is, a melyeket eddig nem sikerúlt megfejteni. A szomszédos Stanislas kôzségben levó Ferencz-rendi templom a régi Halicsból fönmaradt és késóbb átalakított régi keleti építmény. Bclsejében a pillérek, továbbá három díszes apsisa és román fó kapuja még mcgvannak. A csúcsfves t'pítészet. Nem lehct pontosan megállapítani, hogy a csúcsives rendszer mikor honosodott meg az ország egyházi és világi építkezésében ; annyi azonban bizonyos, hogy a falusi építómesterek a XII1. század végén már elfordúltak a román formáktól. Más felôl az is bizonyos, hogy a kó és a tégla vegyes használata a megelózó korszakból származott át a krakói csúcsives építésbe, nemkülönben ebból a korszakból valók a csúcsos ívú boltozatok és nyilások is. Úgy látszik, hogy a csúcsives rendszer sajátos elrendezése, tagolt- sága és ékítésmódja a Ferencz-rendiekkel a XIII. század második felében Cseh- országból származott át Lengyelországba. A XIII. század második felében épûlt a krakói Ferencz-rendi templom, melynek ablakain legelószór találkozunk kóból faragott, kezdetleges geometriai díszítménynyel. Ezt nem számítva, a kifejlett csúcsives építésnek galicziai legrégibb alkotásait a Stary-Saczban és Nowy-Saczban (Régi- és Uj-Sandec) levó Ferencz-rendi kolostortemplomokban ismerjük fol. A klarisszáknak a Poprád melletti Ó-Saczban levó temploma, mely 1329-ben készúlt el és szenteltetett fol, egy hajós; a nyugati oldalához csatlakozó toldalék emelete az apáczák oratoriumáúl, földszinti helyisége káptalanteremúl szolgál; támasztó pillérekkel ellátott szentélye sokszogú; az oratorium ablakai négy osztályúak ; a káptalanterem és az elócsarnok bolto- zatának bordái a kózépen szabadon álló pillérre ereszkednek. A templom nem -nagy, de falai gondosan faragott koczkakovekból épitvék. Ugy ez, valamint a Nowy-Saczban levó egykori Ferencz-rendi templom maradványai arról tanúskodnak, hogy az idegenból meghívott építészek mesterek és a csúcsives építésben jártasok valának. Krakóban, a lengyel székvárosban, a XIV. század folyamán a csúcsives rendszer uralkodóvá lett úgy az egyházi, mint a világi építkezés terén. Nauker, a sziléziai születésú krakói püspök, az új múvészet megkedvelése által indíttatva 1320-ban hozzáfogott a krakói székesegyháznak a saját és az egyházmegyei papság kôltségén való épitéséhez. A székesegyház a Wawel hegyen a régi román székesegyház helyén áll, melyból csupán a már említett sírbolt maradt fönn. Az új székesegyháznak az volt a rendeltetése, hogy a koronázáshoz méltó és tágas isteni tiszteleti helye legyen az ország székes